Szerves Kémia Problémamegoldó Verseny 2019.

Dátum:2019. Április 26. 14:00

Április 26-án rendezik meg intézetünkben / az ELTE-TTK-n a szerves kémia iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és középiskolások országos vetélkedőjét. Az idén 10. alkalommal, az ELTE, a BME és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megszervezett verseny célja, hogy a diákok elgondolkodtató, érdekes szerves és biokémiai feladatokkal találkozva próbára tehessék felkészültségüket, problémamegoldó készségüket.

A versenyen bármilyen írott és nyomtatott segédeszköz szabadon használható. Nevezési díj nincs, a legjobbak értékes nyereményekre számíthatnak összesen közel 500 000 Ft értékben. Jelentkezni április 23-án éjfélig lehet a http://szkpv.elte.hu weboldalon. Támogatók: Richter Gedeon Rt., Molar Chemicals Kft., Kajtár Márton Alapítvány.

Alkímia ma - VESZTERGOM SOMA: Modern elektrokatalízis

Dátum:2019. Április 21. 17:00

Az iskolában úgy tanuljuk, katalizátor az olyan anyag, amely az aktiválási energia csökkentésével meggyorsíthat egy reakciót, de a reakció végén változatlanul visszamarad. Vajon szükségünk lehet-e katalizátorra akkor, ha a vizsgált reakciónk éppen egy elektrolízis, amelyben elektromos áram segítségével állítunk elő kémiai termékeket? És vajon mindig teljesül-e a „változatlan visszamaradás” követelménye – vagy mindez az iskolai tankönyveken kívül csak az e kérdéssel foglalkozó kutatók és mérnökök álmaiban valósul meg? Aki eljön az előadásra, többet is megtudhat a kérdésről!

Az előadó Dr. Vesztergom Soma elektrokémikus, az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékének adjunktusa. Szakterülete az elektrokémiai folyamatok műszeres vizsgálata és modellezése.

Alkímia ma - KERNER ZSOLT GÁBOR: Vegyész az atomerőműben

Dátum:2019. Március 28. 17:00

Napjaink nagy villanygyárai – az atomerőművek – egyben vegyi üzemek is. A hosszú távú biztonságos működés és a keletkező hulladékok feldolgozása is elképzelhetetlen kémiai kontrol nélkül. De hogyan is működik egy atomerőmű? Milyen szerkezeti anyagokból épül fel? Mik a jellemző károsodási mechanizmusok? Rozsdásodik-e a rozsdamentes acél? Összefügg-e a sugárzás és a korrózió? Mit csináljunk a radioaktív szennyeződésekkel? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Az előadó Dr. Kerner Zsolt Gábor, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Laboratóriumának tudományos főmunkatársa. Szakterülete az atomreaktorokban magas hőmérsékleten végbemenő korróziós folyamatok vizsgálata.

Alkímia ma - LENDVAY GYÖRGY: Hogyan mozognak az atomok a kémiai reakciók során?

Dátum:2019. Március 7. 17:00

A makroszkopikusan megfigyelhető kémiai folyamatok elemi lépések sokaságán keresztül játszódnak le. Sok elemi reakcióról tudjuk, hogy a bennük résztvevő molekulák atomjai milyen erők hatására, és milyen törvényszerűségek szerint mozognak. Kísérlet és elmélet együttműködése példaszerű annak megismerésében, pontosan milyen is az elemi reakciók természete. Az előadás erről ad ízelítőt.

Az előadó Prof. Dr. Lendvay György, reakciókinetikával és -dinamikával foglalkozó elméleti kémikus, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Zöld Kémia Kutatócsoportjának munkatársa.

Alkímia ma - PERCZEL ANDRÁS: A fehérjék Achilles-sarka

Dátum:2019. Február 21. 17:00

Ahogy a mitológiai hős Akhilleusz sebezhető pontja a sarka, úgy a fehérjelánc „született” leggyengébb láncszeme egy teljesen átlagosnak tűnő amidkötés, ahol mégis a fehérjék az idő múlásával önmaguktól, fiziológiás körülmények között (7,4-es pH mellett és 37 °C-on) átalakulnak. A folyamat gyors: a változás alig egy nap alatt végbemegy. Az eredmény visszahat a fehérje térszerkezetére és funkciójára, s emiatt működése ellehetetlenül. Mi és hogyan befolyásolhatja ennek a természetes átalakulásnak a sebességét és kimenetelét? Milyen következményekkel jár mindez az élő sejtek normális működésére, ha abban egyszerre sok ezer fehérje kitett a fenti átalakulásnak? Hogyan és miért maradhattak meg az evolúció szelekciója során ezek a gyenge láncszemek?             Az előadás bemutatja, hogyan használható a biokémia és fehérjetudományok területén a kémiai analitika, a spektroszkópia és a molekulamodellezés. Hogyan lehet összetett és fontos kérdésekre válaszokat keresni és találni? Bemutatjuk azokat a fehérjéket, amelyek átalakulása végzetes következményekkel is járhat, és súlyos betegségek forrása lehet, mint például a vérben az oxigént szállító hemoglobin, vagy a szemlencse krisztallin fehérjéje, amely a tisztánlátás záloga.

Az előadó Prof. Dr. Perczel András Bolyai-díjas kémikus, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE Szerves Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a biomolekulák szerkezetkutatásának és a fehérjék NMR-spektroszkópiájának nemzetközi hírű tudósa.