Magyar English
Hírek

ELTE TTK

Kémiai Intézet

  • Főoldal
  • Intézet
    • FELÉPÍTÉS
      • Intézet Vezetése
      • Állandó bizottságok
      • Intézeti Titkárság
      • Oktatási Tanszékek
      • Kutatócsoportok
      • Egyéb szervezeti egységek
      • Professzori tanács
      • Alapítványok
      MUNKATÁRSAK
      • Munkatársak
      • Korábbi munkatársak
      • Külföldi látogatók
      • Kitüntetések
      • Kiváló oktató díj
      • Kiváló kutató díj
      INFO
      • Álláspályázatok
      • Az intézet története
      • Vegyészopera
      • Szabályzatok
  • Oktatás
    • Képzéseinkről
       
      • Kémia BSc (alapszak)
      • Vegyész MSc (mesterszak)
      • Anyagtudomány MSc (mesterszak)
      • Kémiatanár osztatlan képzés
      • Doktori PhD képzés
      Alapszakos hallgatóinknak
      • Aktuális tanév
      • Információk elsőéveseknek
      • Tanterv és kurzuskínálat
      • Szakmai gyakorlat
      • Szakdolgozat, záróvizsga
      • Pályázatok, ösztöndíjak
      • Tudományos Diákkör
      • Kihez fordulhatok?
      Mesterszakos hallgatóinknak
      • Aktuális tanév
      • Tantervek, kurzuskínálat
      • Szakmai gyakorlat
      • Szakdolgozat, záróvizsga
      • Pályázatok, ösztöndíjak
      • Tudományos Diákkör
      • Kihez fordulhatok?
      Kémiatanár szakos hallgatóinknak
      • Aktuális tanév
      • Információk elsőéveseknek
      • Képzési terv
      • Szakdolgozat, záróvizsga
      • Kihez fordulhatok?
      Öregdiákok
       
      • Hírek
      • vegyész Alumni
      • kémiatanár Alumni
      • kémia BSc Alumni
      • kémia PhD Alumni
  • Kutatás
    • Laboratóriumok
    • Publikációk
    • Sokat idézett szerzők
    • Cikkek toplistája
    • Tudományos pályázatok
    • Kutatási adatbázisok
    • Tudományos díj
    • Szemináriumok
    • Tudományos Diákkör
  • Középiskolásoknak
  • Események
    • Lista
    • Naptár
ELTE TTK Kémiai Intézet

Közelgő események

  • 22 November
    NAGY LÁSZLÓ: Ólomakkumulátor technológia: Múlt vagy jövő?

    Dátum:2018. November 22. 17:00

    Az előadás – rövid, a kémiai áramforrásokról áttekintést adó bevezetést követően – az ólomakkumulátorok működésének kémiai alapjait, illetve az ólomakkumulátorok történetét ismerteti. Ezután rátér a ma használatos ólomakkumulátor konstrukciókra, és tárgyalja ezek alkalmazásait és gyártástechnológiáját, a fejlesztések lehetséges irányait, valamint azt, beszélhetünk-e az ólomakkumulátorokról mint környezetbarát – újrahasznosítható – termékekről.

    Az előadó Nagy László okleveles vegyész, az ólomakkumulátor-gyártás területén piacvezető Jász-Plasztik Kft. jászberényi akkumulátorgyárának laboratóriumvezetője.

  • 21 November
    Non-equilibrium almost-stationary states and linear response for gapped quantum systems

    Dátum:2018. November 21. 14:15

    Elméleti Fizika szeminárium-sorozat

    Professor Stefan Teufel (Tübingen): Non-equilibrium almost-stationary states and linear response for gapped quantum systems

    in: Novobátzky-room (Északi Tömb, 2.54)


    I report on recent mathematical results concerning the validity of linear response theory at zero temperature for perturbations of gapped Hamiltonians describing interacting fermions on a lattice, e.g. quantum Hall systems. The challenge here is to prove Kubo's formula uniformly in the volume and also for perturbations (like a small constant electric field) that close the spectral gap. Our justification of linear response theory is based on a novel extension of the adiabatic theorem to situations where a time-dependent perturbation closes the gap. According to the standard version of the adiabatic theorem, when the perturbation is switched on adiabatically and as long as the gap does not close, the initial ground state evolves into the ground state of the perturbed operator. The new adiabatic theorem states that for perturbations that are either slowly varying potentials or small quasi-local operators, once the perturbation closes the gap, the adiabatic evolution follows non-equilibrium almost-stationary states (NEASS) that we construct explicitly.

  • 8 November
    Alkímia ma - KESERŰ GYÖRGY MIKLÓS: Molekuláris LEGO a gyógyszerkutatásban

    Dátum:2018. November 8. 17:00

    Már több mint száz éve annak, hogy Emil Fischer és Paul Erlich a gyógyszerek hatékonyságát a molekulák és a szervezet fehérjéi között kialakuló molekuláris kölcsönhatásokra vezette vissza. A fehérjék szerkezetéről szerzett ismeretek sokasodásával az is kiderült, hogy a gyógyszermolekulák hatásukat azáltal fejtik ki, hogy a fehérjék kisebb-nagyobb üregeibe kötődnek. Az ilyen üregek, valamint a bennük megfelelő kölcsönhatásokat kialakítani képes molekulák azonosítása a gyógyszerkutatás kezdeti szakaszának egyik legnagyobb kihívása. A múlt század végéig az üregekbe illeszkedő molekulákat a korábban más célra előállított molekulák közül próbálgatással igyekeztek kiválasztani. Az utóbbi tíz évben, egy új megközelítésnek köszönhetően, a gyógyszereknél lényegesen kisebb méretű molekulák (fragmensek) tesztelésén és továbbépítésen alapuló, molekuláris LEGO módszer alapjait sikerült lerakni.  A módszer szerint a ligandumok keresése fragmensek kötődésének vizsgálatával indul, és azon a felismerésen alapul, hogy az ilyen molekulák nagyobb valószínűséggel kötődnek a fehérjék üregeihez, mint a nagyobb, gyógyszerjelölt méretű molekulák. Ennek következménye, hogy már néhány száz, vagy néhány ezer fragmenst tartalmazó könyvtár szűrővizsgálata is kiindulópontul szolgáló találatot adhat. A kiindulópontoknak az üreg jellegzetességeit figyelembe vevő továbbépítése, vagy több találat esetén összekapcsolása új gyógyszerjelöltekhez vezethet.

    Az előadó Prof. Dr. Keserű György Miklós kémikus, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője. Szakterülete a gyógyszermolekulák kutatása és elméleti modellezése.

  • 7 November
    Professor Vladimir Korobov (Dubna): Precision theory for hydrogen molecular ions

    Dátum:2018. November 7. 14:15

    Elméleti Fizikai Előadássorozat

    Professor Vladimir Korobov (Dubna): Precision theory for hydrogen molecular ions

    in: Novobátzky room (Északi Tömb, 2.54)


    At present theoretical prediction for the spin-averaged frequency of ro-vibrational transitions in the hydrogen molecular ions (HMI) has reached a relative precision of ~ 7.5 x 10^(-12). On the other hand, recent experiment on pure rotational transition in HD+ has demonstrated the power of the Lamb-Dicke regime for precision spectroscopy of the HMI with strong potentiality in the nearest future to achieve a ppt level of spectroscopic accuracy. The Rydberg constant as it is determined in the CODATA14 adjustment of the fundamental constants has the relative uncertainty 5.9 x 10^(-12). At the same time the two new experiments on spectroscopy of hydrogen atom performed at LKB, Paris, and MPQ, Munich, disagree in measuring the Rydberg constant by more than 3-sigma! In our presentation we want to outline the way how the high precision results for the hydrogen molecular ions may be achieved with the help of the effective field theory --- the Nonrelativistic QED. At the very end of our talk we intend to discuss the problems, which are to be solved in order to improve (at least threefold) theoretical predictions. That will bring our theory to the level of accuracy which is better than for the present CODATA14 value of the Rydberg constant. And, we hope, that this will help to resolve the discrepancy between the LKB and MPQ experiments as well as to find answers to many other questions related to the fundamental constants.

  • 11 Október
    Alkímia ma - LONDON GÁBOR: Molekuláris kapcsolók és motorok

    Dátum:2018. Október 11. 17:00

    Az Alkímia Ma 2018/2019-es évadjának nyitó előadása arra kérdésre keres választ, vajon lehetséges-e olyan molekuláris rendszereket felépíteni, amelyekben kémiai és/vagy fény energiával működő, irányított mozgást végző, nanoméretű gépezetek komplex feladatokat látnak el.

    Az előadó Dr. London Gábor kémikus, az MTA Természettudományi Központjának tudományos munkatársa, 2018-tól az MTA Lendület programjának ösztöndíjasa. Szakterülete a molekuláris gépek és a molekuláris elektronika kutatása.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31

© 2015 ELTE TTK Kémiai Intézet