Volt diákjaink
2019-ben végzettek
Simon Márton
2017-ben végeztem az ELTE kémia BSc szakán, szakdolgozatomat fluorofór vegyületek szintézisébôl készítettem a Szerves Kémiai Tanszéken prof. Hudecz Ferenc témavezetése mellett. 2019-ben diplomáztam az ELTE vegyész mesterszakán, kutatómunkámat prof. Nyitray László laboratóriumában végeztem, melynek témája a kalciumkötő S100 fehérjecsalád volt. 2023-ban doktoráltam a Semmelweis Egyetemen prof. Csanády László munkacsoportjában, ahol a CFTR anioncsatorna szerkezet-funkció összefüggéseit vizsgáltam elektrofiziológiai módszerekkel. 2023 óta posztdoktorként dolgozom a Rockefeller Egyetemen (New York, Egyesült Államok) prof. Jue Chen munkacsoportjában, ahol a nagysűrűségű lipoproteinek képződésének mechanizmusát vizsgálom biokémiai, szerkezeti biológiai és sejtbiológiai módszerekkel.
2018-ban végzettek
Koncz Benedek
Már elsőéves BSc-s koromban csatlakoztam a Kémiai Intézet egyik spektroszkópiai kutatócsoportjához, ahol a témavezetőm és labortársaim bevezettek a kutatás-fejlesztés csodálatos világába. A műszeres laboratóriumi munka sokoldalúsága miatt párhuzamosan szereztem jártasságot az elmélet építésben, optikai tervezésben, vezérlés-szabályozásban, programozásban és több más területen. 2018-ban szereztem meg vegyész mesterfokozatomat az ELTE-n, amelyet követően a Semilab Félvezetői Fizikai Laboratórium Zrt.-nél helyezkedtem el. Termékfejlesztéssel foglalkozó kutatóként, optikai elven működő mérőrendszereket fejlesztettem a félvezetőipar számára. A széles ismeretanyagnak hála az új kihívásokhoz gyorsan tudtam alkalmazkodni és mára a Digitális Technológiai Divízió vezetőjeként irányítom a cég digitális termékstratégiáját és szoftverfejlesztési folyamatait. Az ELTE-n eltöltött évek nem csupán a tudományos alapokat adták meg számomra, hanem megtanítottak a kritikus gondolkodásra és arra, hogyan tanuljak hatékonyan.
2017-ben végzettek
Varga Bence
2015-ben a kémia BSc, majd 2017-ben a vegyész MSc elvégzésével a kutató vegyészek kijelölt útját jártam. Polimerkémiával foglalkoztam, amfifil kotérhálók és aranytartalmú nanohibridjeik világát tanulmányoztam Iván Béla professzor kutatócsoportjában. 2018-ban kémiatanári diplomát is szereztem a rövid ciklusú képzésen, és ez idő tájt jöttem rá arra, hogy a kutatásnál még jobban érdekel a tanítás. 2019-ben Campus Mundi-ösztöndíjasként öthónapos szakmai gyakorlatot töltöttem a gloucester-i The King's School független iskolában, ahol megismerkedhettem az angliai oktatási rendszerrel. Onnan hazatérve kezdtem dolgozni egyetemünknek a kémiai tehetséggondozás terén nagy múltra visszatekintő ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában. 2023-ban történelemtanári szakra iratkoztam be a Károli-egyetemre. Az ELTE TTK Kémiai Intézetében töltött hat év alatt a kémia minden ága-bogában igen magas szintű ismereteket kaptunk. Számomra azonban a legfontosabb eredménye az lett ennek az időszaknak, hogy megtaláltam azt a hivatást, amelyben igazán jól érzem magam. Azóta tanítványaimnak is azt mondom, olyasmivel foglalkozzanak, amit szívvel-lélekkel szeretnek végezni.
2016-ban végzettek
Dúzs Brigitta
Az ELTE-n végeztem kémia BSc (2014) majd vegyész MSc (2016) szakon, és 2021-ben itt szereztem doktori fokozatot a Hevesy György Kémia Doktori Iskolában. A doktori munkám nemegyensúlyi kémiai mintázatok kialakulásáról szólt. 2021-től a Mainzi Egyetem posztdoktori kutatója vagyok, Humboldt ösztöndíjas (2023-), majd egy Volkswagen Alapítvány által finanszírozott projekt vezetője (2024-). Nemlineáris kémiai reakcióhálózatokat kombinálunk reszponzív hidrogélekkel, hogy az élő rendszerekhez hasonló “intelligens” viselkedést érjünk el polimerekben (pl. jeltovábbítás, számítási kapacitás, feltételesen aktiválódó adaptív funkciók). Az akadémiai kutatás mikéntjét nagyrészt a ELTE doktori képzése során tanultam meg, de ha csapatvezetésről vagy előadás tartásáról van szó, akkor is gyakran kipróbálok olyan technikákat, amit korábbi egyetemi tanáraimtól láttam.
@BrigittaDuzs
Kovács Benjámin
2016-ban végeztem vegyész mesterszakon, ahol a „Szerkezetkutatás” szakirányt teljesítve főként szerkezetvizsgálati és spektroszkópiai módszerek megismerésére helyeztem a hangsúlyt. Kémiai doktori fokozatot 2021-ben szereztem a Genti Egyetemen, kutatási témám peptidek háromdimenziós szerkezetmeghatározása volt NMR spektroszkópiával. Jelenleg a HUN-REN TTK posztdoktori kutatójaként vizsgálok peptidalapú önszerveződő rendszereket polarizációs spektroszkópiával és számítógépes módszerekkel. Szerkezetkutatóként, egy-egy új technikai/módszertani lépés megvalósításához gyakran elő szoktam venni a régi jegyzeteimet a megfelelő ELTE-s kurzusról. Külföldi tapasztalataim alapján (is) úgy vélem, az ELTE Vegyész MSc-n nemzetközi mércével mérve kiemelkedő színvonalon oktatják a különféle spektroszkópiai, illetve biofizikai módszerek elméleti hátterét. Az ELTE-n kapott precíz, ugyanakkor személetes tudásanyag a mai napig meghatározza tudományos látásmódomat és hozzáállásomat a természetüknél fogva absztrakt molekuláris szintű folyamatok megértésével, leírásával kapcsolatban.
2015-ben végzettek
Katona Dávid
Az ELTE vegyész mesterszakán diplomáztam 2015-ben szintetikus vegyész szakirányon, majd nagyjábol kilenc hónap iparban töltött idő után SINGA ösztöndíjasként felvételt nyertem a szingapúri Nanyang Technological University doktori képzésére. Doktori témám az aszimmetrikus hidrofoszfinálási reakció alkalmazása volt újtípusú királis átmenetifém katalizátorok szintézisében. PhD diplomámat 2021-ben szereztem meg, majd kicsivel több mint egy évig orvosi és farmakológiai kutatással foglalkoztam a University of Hong Kong Ortopédiai es Traumatológiai tanszékén. Jelenleg homogén átmenetifém katalizátorok fejlesztésén dolgozom a nagy-britanniai Johnson Matthey nevű cégnél Cambridge-ben, mint fejlesztő vegyész.
Eddigi pályám során az ELTÉ-n szerzett széleskörű alaptudás, és az átadott, nem csak szintetikus vegyészi, hanem fizikai és elméleti kémiai szemlélet nagyon sokszor volt segítségemre számomra új tudományos, vagy akár ipari koncepciók elsajátításánál és alkalmazásánál.
Najbauer Eszter
2015-ben végeztem az ELTE vegyész szakán szerkezetkutató szakirányon, majd a göttingeni Max Planck Institute for Biophysical Chemistry-ben szereztem PhD fokozatot 2021-ben. Doktori témám membránfehérjék és fázisszeparációt mutató rendezetlen fehérjék vizsgálata volt szilárd fázisú NMR spektroszkópiával, valamint módszerfejlesztés ugyanezen a területen. A doktori után még két évet dologoztam az MPI-ban posztdoktorális kutatóként. 2022 óta Budapesten, a Semilabnál vagyok alkalmazásfejlesztő kutató, ahol a félvezetőiparnak fejlesztünk automatizált mérőeszközöket, én ezen belül az infravörös spektroszkópiai alkalmazással foglalkozom.
Szabó Márk
2015-ben végeztem az ELTE vegyész mesterszakán. Ezután az ELTE Hevesy György Kémia Doktori Iskolájában kezdtem meg doktori kutatásomat: kismolekulás katalizátor rendszerek szerkezeti és dinamikai elemzésével foglalkoztam, NMR-spektroszkópiai módszerekkel. A tézisem befejezése előtt elkezdtem dolgozni a Ximo-nál, ahol NMR-spektroszkópusként metatézis katalizátorok fejlesztésében vettem részt. Később érdeklődésem az IT területe felé fordult, így csatlakoztam a Chemaxon Kft-hez, ahol jelenleg kémiai informatikával foglalkozom mint application scientist. Ebben a szerepben kémiai és informatikai tudásomat egyaránt kamatoztathatom, miközben az ügyfelekkel való kapcsolattartás is fontos része a munkámnak, így igazán sokoldalú és izgalmas feladatokat végezhetek. Szívügyem a tanítás is, már egyetem alatt elkezdtem oktatni és azóta is tartok csoportos kémia érettségi felkészítőket.
2014-ben végzettek
Báti Gábor
BSc-m és MSc-m az ELTE vegyész szakán végeztem 2008 és 2014 között. Az itt eltöltött idő alatt peptidek, majd ferrocén-származékok szintézisével, illetve szerkezetük vizsgálatával foglalkoztam. Az ELTE-n folytatott tudományos munkám és publikációim nagyban hozzásegítettek ahhoz, hogy a PhD-t ezután Szingapúrban, a Nanyang Technological University-n kezdhessem el szénhidrátkémia tárgykörében. Itt kifejlesztettünk egy védőcsoportokat minimálisan igénylő, sztereo- és regioszelektív glikozilezési metodológiát. Továbbá kidolgoztunk egy effektív szintetikus stratégiát olyan peptidoglikán fragmensekre, melyek segítették az antibiotikum-rezisztencia jelenségének feltárását. PhD után posztdoktorként kiterjedt, nemplanáris aromás rendszerek mechanokémiai szintézisével kezdtem el foglalkozni. A kifejlesztett technologiát végül kutatócsoportunk összetett nanografének szintézisénél alkalmazta sikeresen. Jelenleg műanyag hulladékok értéknövelt újrahasznosításával – upcycling – foglalkozom a Nanyang Technological University-n.
Csókás Dániel
2014-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd 2018-ban a szingapúri Nanyang Technological University-n PhD-t szereztem szerves kémia területén. Ezután tudományos munkatársként dolgoztam a National University of Singapore Kémia Tanszékén. Jelenleg a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont részét képező Elméleti Kémia Kutatócsoport tagja vagyok. Kutatási tevékenységem középpontjában a reakciómechanizmusok konceptuális értelmezése áll. Az elméleti kémiai vizsgálataim fő célja a kémiai folyamatok atomi szintű mechanizmusának felderítése és annak befolyásoló tényezőinek megértése, valamint szerkezet-reaktivitás összefüggések meghatározása. Az ELTE-s évek meghatározó mérföldkövei voltak a szakmai fejlődésemnek, irányt adtak minden további lépésemnek, és biztos alapot nyújtottak a pályám későbbi szakaszaiban. Az egyetem mértékadó kutatóműhelyei közös gondolkodásra invitáltak, és segítettek a kutatás eufóriáját megélni, melyre egy jól kamatozó, hosszú távú befektetésként tudok tekinteni.
Pethő Bálint
Az ELTE kémia Bsc (2012), vegyész MSc (2014) és PhD (2019) képzésein szereztem oklevelet. Kutatómunkámat Novák Zoltán csoportjában végeztem, átmenetifém-katalizált szerves kémiai reakciók vizsgálatával és fejlesztésével. Közben fél éves tanulmányutat tettem a L'Oréal franciaországi kutatási részlegén, majd 2017-től az Egis Gyógyszergyárban, a Soneasnál, valamint az X-Chemnél dolgoztam különböző K+F területeken. Munkám során új vegyületek szintézisét, előállításuk optimalizálását, valamint gyártástechnológiájuk méretnövelését végzem, elsősorban gyógyszeripari és agrokémiai projektek támogatására.
Vörös Tamás
2014-ben végeztem az ELTE TTK Vegyész MSc szakán, majd 2019-ben ugyanitt szereztem PhD fokozatot. 2018 óta a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban (NSZKK) dolgozom, munkám során elsősorban büntetőügyekben végzek kriminalisztikai vizsgálatokat. 2021-ben kaptam meg az igazságügyi vegyészszakértői kinevezésemet, 2022-ben megbíztak a Fizikai és Szervetlen Analitikai Osztály vezetésével. Jelenlegi munkám témája ugyan jelentősen eltér a diploma- és PhD-dolgozataim témájától, az ELTE-n szerzett tapasztalatok azonban jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egy új területen is tudjak kutatómunkát végezni és tudományos közleményeket készíteni.
2013-ban végzettek
Nyiri Zoltán
2013-ban végeztem az ELTE vegyész szakán, analitika szakirányon, majd ugyancsak az ELTE-n, az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium doktoranduszaként 2018-ban doktori fokozatot szereztem melynek témája poliaromás szénhidrogének kromatográfiás vizsgálata volt. 2017-ben elnyertem az Új Nemzeti Kiválóság Program egyéves ösztöndíját. 2017-től három évig a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársaként dolgoztam módszerfejlesztő analitikusként, 2021 óta pedig a Unicam Magyarország Kft kromatográfiás és tömegspektrometriás alkalmazástechnikai szakértője vagyok. Az ELTE-n töltött évek megalapozták a szakmai tudásomat, és lehetővé tették, hogy fontos kapcsolatokat alakítsak ki a magyar vegyipar kutatóival és szakembereivel.
Pálfy Gyula
2010-ben végeztem az ELTE Kémia BSc szakján, majd ugyanitt 2013-ban a vegyész MSc szakon, de már középiskolásként is sokat köszönhettem az ELTE Kémiai Intézetének, hiszen háromszor is részt vehettem a Magyarfalvi Gábor által szervezett Nemzetközi Kémiai Diákolimpia felkészítő táborokban. Később, 2019-ben ugyanitt szereztem meg a PhD fokozatot (az ELTE Hevesy György Kémiai Doktori Iskolában), ahol folyadékfázisú NMR spektroszkópiával vizsgáltam rákáttétben fontos szerepet játszó fehérjék szerkezeti-dinamikai tulajdonságait Bodor Andrea témavezetésével Perczel András csoportjában, majd ugyanebben a csoportban rák elleni gyógyszerkutatáshoz kapcsolódó témákkal foglalkoztam. Ezután 2021-2023 között az ETH Zürich Kémiai Karán posztdoktorként szilárdfázisú NMR spektroszkópia segítségével kutattam a SARS-CoV-2 vírus néhány membránkötött fehérjéjének szerkezetét és lehetséges funkcióját Beat Meier csoportjában. 2023 óta pedig szintén posztdoktorként ugyanitt a Biológia Karon veszek részt Frédéric Allain témavezetésével a ribonukleószómát felépítő mRNS és fehérjék folyadék-folyadék fázis szeparációja atomi szintű mechanizmusának és funkciójának kutatásában folyadékfázisú NMR spektroszkópiával és más biofizikai módszerekkel. Az ELTE Kémiai Intézetben szerzett széleskörű kémiai alaptudás és sokoldalú szemlélet máig fontos szerepet játszik abban, hogy ezeket az összetett kutatási témákat bonyolult módszerekkel is képes legyek megközelíteni, akár több oldalról is.
2011-ben végzettek
Harsányi Antal
Az ELTE-n kémia BSc-n szakán végeztem 2011-ben. AZ ELTE-n rengeteg lehetőségem volt elmélyülni a számomra legérdekesebb területen (szintetikus szerves fluorkémia), és kutatási tapasztalatot szereztem diákkutatóként. Ezután a Durham University-n folytattam tanulmányaimat, ahol MSc-t és PhD-t is ezen a területen szereztem. Az akadémiát elhagyva közvetlenül a gyógyszeriparba, folyamatfejlesztés területére kerültem, először a GSK-nál, majd a Vertex-nél. Ezek során lehetőségem volt részt venni izgalmas, innovatív gyógyszerhatóanyag-fejlesztési projektekben, mint például a Fostemsavir és a Suzetrigine néven kereskedelmi forgalomba kerülő molekulák klinikai és kereskedelmi szintézisének kidolgozásában. Ezek után az Euroapi budapesti telephelyén dolgoztam, mint az egyik fejlesztési csoport vezetője, ahol különböző innovatív partnerekkel dolgoztunk együtt azon, hogy a céljaiknak megfelelő technológiát fejlesszünk és üzemesítsünk. Jelenleg a Jiuzhou Pharma cég európai K+F telephelyét vezetem, ahol a célunk egy nemzetközileg kiemelkedő színvonalú szintézisfejlesztő csapat felépítése.
Nagy Péter
Az ELTE-n 2011-ben vegyész MSc, 2015-ben doktori fokozatot szereztem. Eközben az Elméleti Kémia Laboratóriumban és a Kémia Intézet számos oktatójától magas szinten tudtam kvantum- és számítógépes kémiát tanulni, ami máig megalapozza a kutatási érdeklődésem. 2015-től a BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékén dolgozom, először Kállay Mihály (1998-as alumni) kutatócsoportjában, majd egyéni ösztöndíjakkal. 2022-től az NKFIH és az Európai Kutatási Tanács (ERC Starting Grant) támogatásával vezetem a még bővülő (2024-ben 8 fős) Molekuláris Kvantum Szimulációk Kutatócsoportot. Csoportunk fő kutatási területe magas prediktív erejű, de egyben rutinszerűen kivételezhető kvantumkémiai módszerek fejlesztése, melyeket az MRCC programcsomag keretében világszerte független kutatók is alkalmaznak. Módszereink fokozatosan tágítják a pontos szimulációk határait, amit bonyolult kémiai folyamatok, pl. kiterjedt molekulák közti kölcsönhatások, illetve szerves, átmenti fém, felületi és biokémiai reakciók modellezésére is hasznosítunk.
nagyrpeter
Szabolcs Ármin
2011-ben okleveles vegyészként végeztem az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszékén. Hallgató éveim alatt 2006 és 2009 között a „HIT-team”, zöld kémia és katalízis kutatócsoportban preparatív szerves kémiával foglalkoztam Dr. Horváth István Tamás témavezetésével majd 2009 és 2013 között a „GVL-team” kutatócsoportban egy OTKA pályázat keretein belül a mikrohullámú szerves kémiában szereztem tapasztalatot Dr Dibó Gábor és Dr Mika László Tamás vezetésével. Ez idő alatt nemcsak kutatómunkát végeztem, hanem részt vettem az oktatásban is mint tudományos segédmunkatárs és két féléven keresztül tartottam szerves kémia és haladó szerves kémia laborgyakorlatot a vegyész alapképzésben. Ezt követően az ipar felé fordultam, és 2013-ban csatlakoztam a magyar tulajdonú ComInnex Zrt-hez kutató vegyészként. Az elkövetkező években egy kisebb csoport tagjaként számos izgalmas és változatos gyógyszeripari kutatást támogató kémiai projektben vettem részt, majd 2016-ban projektvezető vegyésszé léptem elő, és egy háromfős csapat, valamint egy labor munkájáért lettem felelős. 2021-ben cégünk az amerikai X-Chem Inc. tulajdonába került, jelenleg pedig a céghálózat európai CRO részlegénél szenior projektvezetőként egy öt fős csapat munkáját irányítom.
Szemjonov Alexandra
2011-ben végeztem kémia BSc szakon, az Eötvös Collegium tagjaként. Innen anyagtudományi irányba fordulva a párizsi Pierre et Marie Curie Egyetemen szereztem MSc diplomát, majd PhD fokozatot. Az utóbbi és a Bath-i egyetemen töltött posztdoktori kutatásom során félvezető nanokristályokon alapuló napelemekre fókuszáltam. Ezután céges kutatóként és projektvezetőként DNS szekvenálókban használt optikai anyagokon dolgoztam Cambridge-ben az Illuminánál. Jelenleg kijelzők optikai hatékonyságának modellezésére koncentráló projekteket vezetek a Sky-nál Londonban. Az ELTE-n nagy hangsúlyt fektettek oktatóink a szilárd elméleti alapokból való építkezésre, amire a mai napig támaszkodom termékfejlesztési problémák megoldása közben is.
Tarsoly Gergely
2011-ben végeztem vegyész MSc szakon, analitika szakirányon. A diploma megszerzése után először a gyógyszeriparban helyezkedtem el a Richter Gedeon Nyrt-nél, majd a Koreai Köztársaság KGSP ösztöndíjprogramjának köszönhetően a szöuli Konkuk University Kémia Tanszékén folytattam tanulmányaimat, ahol egy szerves félvezetőkkel foglalkozó kutatócsoporthoz csatlakoztam. 2020-ban szereztem meg a PhD fokozatot. Ezt követően a Chungbuk National University-n voltam két évig postdoc kutató, fém-oxid és szerves-szervetlen hibrid félvezetőkkel foglalkoztam. 2023-ban ismét a Konkuk University-hez csatlakoztam szerződéses adjunktusként, hogy félvezetőkkel kapcsolatos kutatásokat végezzek, valamint általános és fizikai kémiát tanítsak vegyészmérnök és kémia szakos hallgatóknak angolul és koreaiul.
Vass Márton
2011-ben végeztem az ELTE informatikus vegyész szakán. Ezután a Richter Gedeon Gyógyszergyárnál kezdtem el dolgozni molekulamodellezőként. A munkám mellett szereztem PhD fokozatot számításos, fragmensalapú gyógyszerkutatás területén. Ezen kívül a GLISTEN Európai Uniós GPCR kutatási programban is részt vettem, és a PhD megszerzése után a program egyik alapítója, Chris de Graaf csoportjában folytattam posztdoktori kutatásomat az amszterdami Vrije Universiteit egyetemen, GPCR-ligandumok felfedezésére irányuló keminformatikai módszerek fejlesztése területén. 2018-tól Londonban a BenevolentAI startupnál folytattam a munkám, ahol a csoportom kutatása főként fehérje- és liganduminformáción alapuló mesterségesintelligencia-modellek kifejlesztése volt. 2021-ben a Schrödinger globális molekulamodellező szoftverfejlesztő cégnél dolgozom, ahol főként a “big pharma” ügyfeleket támogatom, és a legújabb kutatási témám a mesterséges intelligenciával prediktált fehérjeszerkezetek gyógyszerkutatásban való alkalmazása.
2010-ben végzettek
Berkes Balázs
2010-ben végeztem vegyész szakon. Ugyanebben az évben kezdtem meg doktori kutatásaimat Németországban egy ösztöndíj keretében. További két német, egy amerikai és egy spanyol tanulmányút után szereztem doktori fokozatot az elektrokémia területén 2013-ban az ELTE-n. Posztdoktori kutatóként ismerkedtem meg a lítiumion-akkumulátorokkal a Karlsruhe Institut für Technologie-n, majd 2017-től saját kutatócsoportom felépítésén dolgoztam Erlangenben az akkoriban alapított Helmholtz Intézetben. 2021-től a világ legnagyobb vegyipari vállalatánál, a BASF-nél vagyok a ludwigshafeni elektrokémiai laboratórium vezetője szintén a lítiumion-akkumulátorok területén.
Herner András
2010-ben diplomáztam az ELTE TTK-n vegyészként, az utolsó 5 éves osztatlan képzésben, majd 2014-ben szereztem meg a PhD fokozatot ugyanitt a Kémiai Intézetben, bár ekkor már részben az egyetem mellé költöző (leánykori nevén) MTA TTK-ban dolgoztam. Egy évig folytattam posztdoktori kutatásokat a State University of New York at Buffalo (Buffalo, NY) egyetemen, ahol a kémiai biológia és sejtbiológia területére merészkedtem. Ezután a Servier Kutatóintézetben helyezkedtem el és dolgozom 2017 óta. Jelenleg project team leaderként vezetem a csapatom irányított fehérjelebontás témájában, ahol a gyógyszeripari és akadémiai kutatást ötvözöm.
Az ELTE-n töltött időszak a tudomány szabadságát jelentette számomra. Ha kíváncsi voltam, és kérdeztem, akkor az ajtók azonnal kinyíltak és a maguk szakterületét lelkesen szerető oktatókkal, kutatókkal találkoztam. Bár az érdeklődési területemet a szerves kémia mellett a gyógyszerkémiával bővítettem,
Sávoly Zoltán
2010-ben végeztem az ELTE-n vegyészként, majd 2014-ben PhD fokozatot szereztem ugyanitt analitikai kémiából. Ezután dolgoztam több szakterületen akadémiai és ipari munkahelyeken egyaránt. Született publikációm bioinformatikai témában, és feleltem egy rövid ideig a gyártásért egy kis vegyipari cégnél. Jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai Üzletágán dolgozom, elsősorban analitikai módszerfejlesztéssel és kockázatértékeléssel foglalkozom, részt veszek továbbá kivizsgálásokban, 2024-ben elnyertem az Üzletág Év Fejlesztője díját. Bár nem lettem egy szakterületnek sem a szakértője, a mai napig gyermeki örömmel vetem bele magam egy-egy probléma megoldásába a kémia szinte bármely területéről. Ezt a lelkesedést és széleskörű érdeklődést szerintem az ELTE-ről hozom, ahol az egyes tárgyakat az adott terület szaktekintélyei oktatták, felkeltve az érdeklődésem szinte minden irányban.
Vesztergom Soma
Az ELTE vegyész szakán végeztem 2010-ben, majd szintén az ELTE-n szereztem doktori fokozatot 2014-ben; szakdolgozatomban és doktori értekezésemben is elsősorban elektródfolyamatok kísérletes vizsgálatával, valamint ehhez kapcsolódó műszer- és szoftverfejlesztéssel foglalkoztam. A Svájci Államszövetség ösztöndíjával egy évet töltöttem a Berni Egyetemen, ahol már elektrolizáló berendezések használatával (és hozzájuk kapcsolódó analitikai módszerek fejlesztésével) vizsgáltam elsősorban a szén-dioxid elektrokémiai redukcióját, illetve több technológiai szempontból fontos folyamatot (katódos hidrogénfejlesztés, fémstruktúrák elektrokémiai leválasztása stb.). Hazatérésem után adjunktusi kinevezést kaptam az ELTE Kémiai Intézetében, ahol 2022-től az MTA–ELTE Lendület Határfelületi Elektrokémia Kutatócsoportját vezetem.
2009-ben végzettek
Fábri Csaba
2009-ben végeztem az ELTE TTK vegyész szakán, 2013-ban ugyanitt szereztem doktori fokozatot. Doktori kutatásaim során molekulák rezgési és forgási mozgásainak pontos kvantummechanikai leírásával foglalkoztam, emellett a Chemaxon Kft-nél fejlesztettem kémiai célú algoritmusokat és szoftvereket. Ezután posztdoktori kutatóként dolgoztam az ETH Zürich-en Svájcban, ahol alkalmam nyílt megismerkedni az időfüggő kvantumdinamikával. Svájcból 2016-ban tértem haza, jelenleg tudományos főmunkatársként dolgozom a HUN-REN-ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoportban. Kutatásaim során a fény-anyag kölcsönhatás elméleti leírásával foglalkozom.
Rovó Petra
2009-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd a doktori fokozatomat is innen szereztem 2014-ben oldat-fázisú biomolekuláris magmágneses rezonancia (NMR) spektroszkópia témakörben. A tanulmányaim során egy-egy félévet töltöttem a angliai University of Leeds valamint az amerikai University of Notre Dame egyetemeken. A PhD cím megszerzése után is maradtam az NMR területén, és először a göttingeni Biofizikai Max Planck Intézetben, majd pedig a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen végeztem kutatásokat NMR relaxáció témakörben. 2021 nyara óta az ausztriai Institute of Science and Technology Austria (ISTA) kutatóegyetemen vagyok az NMR részleg vezetője. Mind a korábbi kutatásaim mind pedig a jelenlegi munkám során nagyban támaszkodtam és támaszkodom még ma is az ELTE-n megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekre. Sok köszönet mindezért Rohonczy János és Perczel András tanáraimnak!
2008-ban végzettek
Góbi Sándor
2008-ban végeztem az ELTE TTK vegyész szakán, majd 2014-ben a doktori fokozatot is megszereztem . Már ekkor is alacsony hőmérsékletű infravörös spektroszkópiai mérésekkel foglalkoztam, mátrixizolációs körülmények között. Az MTA Konkoly Obszervatóriumában tett páréves kitérő után első posztdoktori munkám Prof. Ralf I. Kaiser Hawaii Manoa Egyetemen található Reakciódinamikai csoportjának világszínvonalú kutatómunkájába kapcsolódhattam be, ahol a laboratóriumi asztrokémia alapjait sajátíthattam el. Ezt követően a Coimbrai Egyetem vendégszeretetét élvezhettem ugyancsak posztdoktori munkatársként, a Prof. Rui Fausto vezette kutatócsoportban. 2020-ban Prof. Tarczay György hazahívott, hogy az újonnan megalakult MTA-ELTE Lendület Laboratóriumi Asztrokémia csoportja által kiépített, egyedi képességekkel bíró VIZSLA névre keresztelt laboratóriumi asztrofizikai berendezés működtetésében vállaljak szerepet.
2007-ben végzettek
Orha László
2007-ben végeztem az ELTE TTK vegyész szakán. 9 évig dolgoztam az Izotóp Intézet Kft.-nél, ahol szén-14 és trícium radioaktív izotópokkal jelzett szerves vegyületek előállításával foglalkoztam. Ezután kerültem jelenlegi munkahelyemre, a Soneas Vegyipari Kft.-hez fejlesztő vegyész munkakörbe, ahol laboratóriumi eljárások méretnövelhetőségének, üzemesíthetőségének megvalósításán, meglévő technológiák optimalizalásán dolgozom, egy ideje K+F csoportvezetőként. Munka mellett, 2020-ban megszereztem a PhD fokozatot is a BME-n, biomassza-alapú ionos folyadékok előállítását és átmenetifém-katalizált keresztkapcsolási reakciókban való alkalmazását vizsgálva.
2006-ban végzettek
Bartók-Pártay Lívia
2006-ban végeztem az ELTE vegyész szakán és ugyanitt szereztem doktori fokozatot 2009-ben, határfelületi rendszerek és aggregációs folyamatok számítógépes szimulációjának témakörében. A vegyész szakon szerzett erős elméleti háttérnek köszönhetően először egy Eötvös ösztöndíjjal, majd egy Junior Research Fellowship-pal a Cambridge-i egyetemen folytathattam kutatást. Ez idő alatt új szimulációs módszerek fejlesztésével foglalkoztam, atomi rendszerek pontenciális energiafelületének hatékonyabb mintavételezéséhez, amivel mind termodinamikai, mint szerkezetbeli jellemzők jósolhatóak hatékonyabban. 2014-ben egy Royal Society Dorothy Hodgkin Research Fellowship-nak köszönhetően folytathattam a kutatást, először Cambridgeben, majd a Reading-i egyetemen, atomi rendszerek fázisdiagrammjának számolásával. 2019 óta a Warwick-i egyetemen vagyok Associate Professor, ahol a kutatómunka mellett a tanitasban és egy doktori program vezetésében részt veszek.
Gyimóthy Balázs
2006-ban végeztem az ELTE vegyész szakán. Közel 20 évet dolgoztam a szerves szintetikus kémia területén (ComGenex, AMRI, ComInnex, BioBlocks), különös hangsúlyt fektetve a gyógyszerjellegű molekulák tervezésére és szintézisére. Ezt követően négy éven keresztül az Egisnél új gyógyszerkészítmény-
Keglevich Kristóf
Az ELTE kémia és történelem szakjain tanultam, mindkettőn 2006-ban diplomáztam. 2008 óta a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban dolgozom. Bár 2011-ben középkortörténetből szereztem doktori fokozatot, középiskolai tanári pályám első éveiben kizárólagosan kémiát tanítottam. Jó hasznát vettem annak a tudásnak, amelyet a TTK Kémiai Intézetének oktatói magas szinten, jól strukturáltan adtak át. Kezdő pedagógusként sok segítséget kaptam egykori tanáraimtól, pl. Riedel Miklóstól, Homonnay Zoltántól, Magyarfalvi Gábortól. Annak köszönhetően, hogy a Fazekas pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és benne sok tehetséges és motivált diák vesz körül, a szoros értelemben vett iskolai teendőkön túl gyorsan „rákényszerültem” a versenyfölkészítésre, plusz feladatok és tananyagok gyártására is. Ezek a tevékenységek kedvem szerint valók, ahogyan örömmel kapcsolódom be a hazai kémiatanár közéletbe is elsősorban a Magyar Kémikusok Lapjának hasábjain keresztül.
Mátyus Edit
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumának komplex természettudományos tagozatán érettségiztem (2001), majd az ELTE-n tanultam vegyész szakon (2006) és elméleti kémiából doktoráltam ugyanitt. Ezt követően 2-2 évet töltöttem az ETH Zürich-en és a University of Cambridge-en ahol a molekuláris kvantummechanika elméleti és számításos módszereinek fejlesztésén dolgoztam. 2016-ban tértem haza és alapítottam meg a Molekuláris Kvantumdinamika Kutatócsoportot. A kutatócsoport munkáját a Swiss National Science Foundation, majd a European Research Council Starting Grant pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé. 2024 nyarán a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatán nyert további támogatást a Kutatócsoport munkája. Jelenleg egyik fő kutatási területem a relativisztikus kvantumelektrodinamika alkalmazása atomi-molekuláris rendszerekre.
Mones Letif
2007-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd 2011-ben az ELTE Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezet-kutatás doktori programjának keretében az Enzimológiai Intézettel (ma Molekuláris Élettudományi Intézet) együttműködve PhD-t is szereztem. Kutatási területem a hibrid kvantummechanikai - molekulamechanikai szimulációk és szabadenergia-számítási módszerek fejlesztése volt. Ezután a Cambridge-i Egyetem Mérnöki, majd a Warwick-i Egyetem Matematika Tanszékén posztdoktori kutatóként számos optimalizációs és gépi tanuláson alapuló módszert fejlesztettem ki a számítógépes kémia területén. Az akadémiai évek alatt szerzett tudásom a statisztikai, optimalizációs és algoritmikus módszerek körében igen hasznosnak és alkalmazhatónak mutatkozott egy látszólag teljesen eltérő ágazatban: 2018-tól az észak-amerikai villamosenergia-kereskedelem területén végzek kutatásokat az elektromos áram lokális árának előrejelzésével és kereskedelmével kapcsolatban. Jelenleg az amerikai Solea Energy cég algoritmikus áram-kereskedelmével foglalkozó részlegét irányítom.
2005-ben végzettek
Gengeliczki Zsolt
Vegyészként végeztem a Kémiai Intézetben 2005-ben, és PhD fokozatomat is itt szereztem meg 2008-ban. Elemorganikus vegyületek elektronszerkezetét és gázfázisú termokémiai tulajdonságait vizsgáltam. Ezután posztdoktori kutatóként ultragyors infravörös spektroszkópiával foglalkoztam a Stanford Egyetemen 2011-ig. 2012-ben kezdtem fejlesztő analitikusként dolgozni a Richter Gedeon Nyrt-nél biotechnológiai területen, majd 2017-ben a Novartishoz szerződtem, és Ausztriába költöztem. Jelenleg biotechnológiai valamint sejt- és génterapiás gyógyszerkészítmények fejlesztését támogatom analitikai projektvezetőként.
ELTE-s hallgatóként korán bekapcsolódtam a tudományos diákköri munkába, és a szakmai ismeretek elsajátítása mellett különböző szervezési feladatokat is kaptam. Erre a komplex tudásra azóta is folyamatosan támaszkodom, bármilyen pozícióban is dolgozom.
2003-ban végzettek
Barta Katalin
Tanulmányaimat az ELTE vegyész szakán végeztem, ahol másodéves hallgatóként csatlakoztam Horváth István Tamás professzor frissen alapított kutatócsoportjához, ezzel „zöld utat kaptam” a kutatásaimhoz. Nívódíjjal jutalmazott diplomamunkámat az alternatív oldószerek témakörében végeztem Horváth professzor csoportjában és a Leeds-i Egyetemen, Erasmus ösztöndíjasként. Innen egyenes út vezetett az RWTH-Aachen-be, ahol Walter Leitner mentorálása alatt, 2008-ban szereztem doktori fokozatot katalízis témakörben. Ezt követően Peter Ford csoportjában kaptam posztdoktori állást a Kaliforniai Egyetemen, Santa Barbarában (USBC). Peter klasszikus bio-szervetlen és fotokémiában ismert szakértőként elhatározta, hogy a biomassza katalitikus átalakításával kíván foglalkozni, ami mindkettőnk számára nagy kihívás volt, hiszen eredetileg egyikünk sem volt jártas ebben a témában. Mindenesetre talán a kreatív légkörnek és a kellemes Csendes-óceáni levegőnek köszönhetően sikerült kifejlesztenünk az UCSB-Process-t, amely egy lépésben lehetővé teszi a nyers biomassza hatékony katalitikus átalakítását. Ezután 2010-től 2012-ig tudományos munkatársként dolgoztam a Paul T. Anastas professzor által alapított „Center of Green Chemistry and Engineering”-ben, a Yale Egyetemen. 2013-ban, asszisztens professzorként kezdtem önálló pályafutásomat a Groningeni Egyetemen, ahol 2017-ben Associate Professor-rá léptettek elő. A Groningeni évek meghatározóak voltak a pályafutásomban, hiszen fantasztikus tudományos közegben végeztem a munkámat egy olyan intézetben (Stratingh Institute for Chemistry), amelynek vezetője, Ben L. Feringa 2016-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
2019 óta és jelenleg is, teljes állású professzorként dolgozom a Karl-Franzens Egyetemen Grazban, ahol a „Fenntartható Katalízis” részleget vezetem. Kutatócsoportom fő témája továbbra is a zöld kémia, ezen belül új környezetbarát katalitikus eljárások kifejlesztése és a megújuló anyagforrások, például a biomassza hatékony átalakítása és hasznosítása. Munkatársaimmal szép eredményeket értünk el a lignin felhasználása és a biomasszából előállítható új termékek kifejlesztése területén, amelyeket díjakkal is jutalmaztak. Kutatásainkban jelenleg jelentős szerepet kapnak a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó, illetve annak molekuláris alapjait megteremtő tématerületek, ezen belül főleg a lebomló műanyagok, vagy az intelligens felületaktív anyagok fejlesztése.
Nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt évek során jelentős támogatást nyertem az Európai Kutatási Tanácstól: 2015-ben az ERC Starting Grant, 2019-ben az ERC Proof of Concept Grant, és 2023-ban az ERC Consolidator Grant keretében. 2021-ben elnyertük az EIC Transition Grant-et, ami 2,5 millió eurós támogatást biztosított az alapkutatásaink gyakorlatba való átültetése céljából. Ezen túl aktívan részt veszünk a Marie Curie Doctoral Network programokban, résztvevőként és koordinátorként egyaránt.
Pályafutásom során több országban és számos érdekes kutatási területen bontogathattam szárnyaimat, de az ELTE mindig is a stabil szakmai otthont jelentette számomra. Meggyőződésem, hogy az a kitűnő szakmai alaptudás és tudományos szemlélet, amit alma materem, és egyben az ELTE Bolyai Kollégiuma biztosított számomra, meghatározó volt a későbbi pályám alakulása szempontjából. Nosztalgikusan gondolok vissza a kitűnő és egyben fárasztó laborgyakorlatokra, Pál Jenő professzor matematika óráira, a szóbeli vizsgákra és a szigorlatokra, melyekhez hasonlót a nyugati egyetemeken még hírből sem ismernek a diákok. Hálásan gondolok vissza az ELTE falai között sok-sok tanulással, labormunkával és könyvtárazással eltöltött évekre, hiszen ez az itt elsajátított tudásanyag külföldön is támaszként és olyan belső iránytükörként szolgált, amire a mai napig építhetek.
2002-ben végzettek
Borondics Ferenc
2002-ben MSc fokozattal diplomáztam az ELTE vegyész szakán, molekulaszerkezet kutatói és számítógépes kémia szakirányokon, majd ugyanitt 2007-ben PhD fokozatot szereztem. Az ELTE vegyész képzése, választható szakirányai és speciálkollégiumai erős alapot biztosítottak egy interdiszciplináris karrierhez elindításához. Kutatómunkámat, mely szén nanoszerkezetek spektroszkópiája, funkcionalizálása és felhasználására irányult, mind diplomamunkám, mind doktori tanulmányaim alatt az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Kísérleti Szilárdtestfizika osztályán végeztem. Tanulmányaim során ERASMUS es Fulbright ösztöndíjakkal Spanyolországban és az Egyesült Államokban volt lehetőségem bővíteni ismereteimet. Doktori fokozatom megszerzése után posztdoktori ösztöndíjjal a Lawrence Berkeley National Laboratory-ban folytattam kutatásaim: először az Advanced Light Source szinkrotronban infravörös spektroszkópiával, majd a Chemical Sciences Division-nél felületi kémiával és katalízissel foglalkoztam. 2010-től a Canadian Light Source szinkrotron Mid-IR beamline-jának felelőse lettem. Jelenleg, 2014 óta, a franciaországi SOLEIL szinkrotronnál dolgozom, mint a SMIS infravörös beamline labovezetője.
Bődi András
2002-ben diplomáztam, PhD fokozatomat summa cum laude minősítéssel szereztem 2006-ban az ELTE-n, ahol Szepes László és Császár Attila csoportjaiban a fémorganikus, fizikai és elméleti kémia alapjaival ismerkedtem meg. Kutatásaim során a nitrogéncsoport alkil-vegyületeit vizsgáltam fotoelektron-fotoion koinszidencia spektroszkópiával, melyhez a kísérleti munkát a University of North Carolinán folytattam. Kutatóutak során rövidebb-hosszabb ideig dolgoztam Kanadában, a University of Saskatchewan és a Memorial University of Newfoundland intézeteiben, valamint egy évig tanítottam és kutattam Reykjavíkban, a University of Icelandon. Pályámat Svájcban, a Paul Scherrer Institute (PSI) Reakciódinamika Csoportjában folytattam, ahol kezdetben a vákuum ultraibolya sugárvonal kialakításában és az iPEPICO koincidencia-spektrométer fejlesztésében vettem részt, majd 2016-ban csoportvezető lettem. Kutatásom középpontjában a vákuum ultraibolya fotoionizáció, a termokémia és a reakciódinamika áll, mely területekhez az ELTE-n szerzett alapos kémiai és fizikai tudás stabil alapot adott.
Zádor Judit
2002-ben diplomáztam az ELTE vegyész szakon, az utolsó évemet a University of Leeds-en töltve kutató Erasmus diákként. A PhD fokozatot szintén az ELTE-n szereztem Fizikai Kémiából, légkör- és égéskémiai modellek vizsgálatából. Egy évet a Központi Kémiai Kutatóintézetben dolgoztam kísérleti témán, majd 2007-ben a Sandia National Laboratories-ben, Kaliforniában kezdtem posztdoktori pozícióban elemi reakciók kinetikájával foglalkozni. Jelenleg vezető kutatóként dolgozom a Sandia-ban, ahol széles skálán vizsgálom kémiai reakciók kinetikáját számítógépes módszerekkel.
Zagyi Péter
2002-ben végeztem mint kémia-földrajz szakos tanár. Ettől az évtől kezdve mindmáig a Németh László Gimnáziumban tanítok. Már több mint egy évtizede ügyvezető elnöke vagyok a kémia OKTV versenybizottságának, valamint főszerkesztője a Középiskolai Kémiai Lapoknak. Ezekben a tisztségeimben, a mindennapi munkámban és sok más egyéb lehetőséget megragadva azért dolgozom, hogy a kémia iránt érdeklődő (vagy még egyelőre nem érdeklődő) gyerekeknek minél több lehetőséget teremtsek a minőségi természettudományos gondolkodásra: az órai feladatoktól a felső tagozatosoknak szóló kerületi kémiaversenyen és az utóbbi évek egyetlen televíziós kémiai vetélkedőjén át a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiáig. Jó néhány diákom végzett már az ELTE kémia szakán, amelyet ma is jó szívvel ajánlok minden tanítványomnak.
2001-ben végzettek
Beke-Somfai Tamás
2001-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, ugyanitt itt szereztem meg a PhD fokozatot is 2007-ben. 2008-2015 Chalmers University of Technology egyetemen dolgoztam Göteborgban, mint posztdoktor, majd mint meghívott kutató. 2015-ben Marie Curie ösztöndíjjal jöttem haza a HUN-REN Természettudományi kutatóközpontba ahol Lendület majd Élvonal támogatásokkal sikerült megalakítanom és mai napig vezetnem a Biomolekuláris Önrendeződés kutatócsoportot, elsősorban önrendeződő membránaktív peptidekkel foglalkozunk. 2021-től vagyok aktív tagja a Fiatal Kutatók Akadémiájának, és 2023-től igazgatóhelyettese a HUN-REN TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének.
Schlosser Gitta
Az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE-n tanultam vegyész szakon, ahol 2001-ben vegyész diplomát, majd 2005-ben doktori fokozatot szereztem. Az egyetemen először peptidkémiával kezdtem foglalkozni, majd az érdeklődésem a tömegspektrometria felé fordult, azon belül is a biokémiai, szerves kémiai alkalmazásokkal foglalkozom. Doktori tanulmányaim alatt egy évet Olaszországban töltöttem, ahol lehetőségem volt a legmodernebb műszeres technikákkal gyakorlatot szerezni. 2007-től két évet Németországban, a Philips Research Laboratories központjában dolgoztam ösztöndíjasként. 2017 óta az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén vagyok egyetemi adjunktus. 2020 szeptemberében alakult meg itt a kutatócsoportom az MTA Lendület program támogatásával, amelyhez az egyetemen az elmúlt években magas szintű infrastruktúra épült ki. Kutatási területünk biológiai és klinikai szempontból is fontos fehérjék, illetve fehérjemódosítások vizsgálata újszerű, tömegspektrometriára épülő módszerekkel.
Szekeres Zsolt
2001-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd az ELTE Kémiai Doktori Iskolájában szereztem PhD fokozatot 2006-ban, elméleti kémiából. Doktori munkám során azt vizsgáltam, hogy nagyobb molekulák kvantumkémiai leírása hogyan közelíthető kisebb molekula egységek hasonló leírásának kombinációjával. Doktori éveim során több alkalommal vettem részt külföldi kutatásokban és tanulmányokban: Kanadában, Németországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában. Ezután a kvantumkémiában megszerzett alkalmazott matematikai és programozási tapasztalatot felhasználva a pénzügyi szektorban helyezkedtem el, ahol a Morgan Stanley-nél és az MSCI-nál kvantitatív pénzügyi modellek fejlesztésén, validációján és auditálásán dolgoztam. 2020-tól a Morgan Stanley HR adattudományi csapatát vezetem, ahol hasonló alkalmazott matematikai modellekkel a munkavállalói sajátságos szervezeti dinamikával való összefüggését vizsgáljuk, valamint olyan GenAI alapú termékeket fejlesztünk, amik az alkalmazottaink munkáját tehetik hatékonyabbá.
1999-ben végzettek
Novák Zoltán
1999-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd a PhD fokozatot 2004-ben szereztem meg az egyetemen. 2004-2005-ben posztdoktori kutatásokat végeztem a California Institute of Technology-n, amit folytattam az ELTE-n. Önálló kutatásaimat 2007-ben kezdtem az ELTE Kémiai Intézetében átmenetifém-katalízis és szerves szintézisek témakörben. 2012-ben és 2023-ban Lendület pályázatot nyertem el. 2016-ban habilitáltam, majd 2019-ben szereztem meg az MTA Doktora címet. Jelenleg az ELTE Kémiai Intézetében végzem kutatásaimat, a Szerves Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként.
Szirtes Gábor
1999-ben végeztem az ELTE vegyész szakán. Harmadévesként elnyertem egy tudományos ösztöndíjat, amivel a pittsburghi Duquesne Egyetem és a Princeton Egyetem együttműködésében foglalkozhattam molekuladinamika modellezéssel. Hazatérve kicsit belekóstoltam a fizikusképzésbe, majd az Enzimológiai Intézetben fehérjetérszekezet-
Bár elkanyarodtam a kémiától, gondolkodásomat mind a mai napig erősen meghatározza az, amit egyetemi éveim alatt tanultam. Struktúra keresés, feltevések kimondásának és validálásának fontossága, vágy a problémák feltörésére. Szintén segítség, hogy ipari, mezőgazdasági, orvosi feladatok során felmerülő kémiai szempontokat képes vagyok értelmezni.
1998-ban végzettek
Ambrus-Aikelin Géza
1998-ban végeztem az ELTE vegyész szakán és 2004-ben védtem meg a PhD-met szerkezeti biológiából ugyanott. 2005-ben San Diego-ba költöztem feleségemmel hogy posztdoktorként sejtbiológiai kutatásokat végezzek a Scripps Intézetben. 2010-től gyógyszerbiológusként dolgozom kismolekulás hatóanyagok felfedezésében. Ipari pályafutásomat nagyobb gyógyszeripari cégeknél kezdtem (Johnson & Johnson, Takeda), majd a kisebb biotech cégek fele fordultam ahol jelenleg osztályvezetőként kutatok. Korai kutatásaink során az általam vezetett programokból 2 gyógyszermolekula jutott klinikai fázisba. Alapképzésem segít hatékonyan együttműködni a gyógyszerkémikusokkal és megérteni a kismolekulák optimalizálásához szükséges lépéseket.
Földesiné Papp Eszter
1998-ban végeztem az ELTE vegyész szakán, majd PhD fokozatot szereztem 2002-ben. Kutatásaimat az ELTE Kémiai Technológiai Tanszékén végeztem, gabonafélék mikotoxin tartalmának mérésére dolgoztunk ki extrakciós és kromatográfiás módszereket, majd validáltuk ezeket. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Horváthné Dr. Otta Klára tanárnőnek a támogatásáért. 2002 és 2004 között a Richter Gedeon Nyrt Minőségellenőrző Laboratóriumában dolgoztam, majd gyermekeim születését követően 2010-ben a Richter Gedeon Nyrt Készítményfejlesztési Főosztályán, a Fejlesztési Analitikai Osztályon folytattam a munkámat, ahol az originális gyógyszerkészítmények hatóanyag-tartalmi és bomlásvizsgálati módszereinek fejlesztésével foglalkozom azóta is.
Hazai Eszter
1999-ban végeztem az ELTE vegyész szakán, ugyanitt szereztem PhD fokozatot szerkezeti biokémia szakirányon 2003-ban. Kutatásaimat az MTA KK Farmakobiokémiai Oszályán végeztem a citokróm P450 enzimek és a hozzájuk köthető gyógyszer-metabolizmus területén. 2002 és 2004 között a University of Massachusetts Molekuláris Farmakológiai Osztályán posztdoktorként folytattam kutatásaimat. Onnan hazatérve 2006-ban egy munkatársammal Virtua Drug néven bioinformatikai céget alapítottunk, amelyet azóta is vezetek. Az elmúlt évtizedben fókuszunk áttevődött a domain nevek forgalmának és minőségének matematikai módszerekkel történő értékelésére. Ezen a területen nemzetközi sikereket arattunk, a domain aftermarket egyik meghatározó szereplőjévé váltunk.
Emellett társadalmi munkában a Budapest Akadémiai Kórus kórustitkáraként tevékenykedem és főszervezője vagyok az évente megrendezésre kerülő Énekel az Ország kórusrendezvénynek.
Juhász Gergely
Még a múlt században, 1998-ban végeztem az ELTE TTK kutatóvegyészként a Magkémia Laboratóriumban. PhD-fokozatomat kisebb kitérők után a Kyushu Egyetemen (Japán) szereztem meg. Az ELTE-n megszerzett erős alapok sokat segítettek abban, hogy a posztdoktori éveim alatt a Carnegie Mellon Egyetemen (USA) és a Kyushu Egyetemen (Japán) kutatási irányomat elméleti és számítógépes kémia felé fordítsam.
2015 óta a Tokyo Science (korábban TITECH, Japán) intézetében folytatom kutatásaimat, elsősorban szén-nanocsövek és elektrokémiai rendszerek elméleti szimulációjára összpontosítva. Kutatásaim mellett az egyetem angol nyelvű kémiaoktatását szervezem, továbbá a TAC-MI nevű, kémiai informatikát ötvöző interdiszciplináris doktori program egyik vezető oktatója és tagja vagyok. Pályafutásom során megtanultam, hogy a mély és sokoldalú tudás bármikor fordulópontot hozhat egy tudományos karrierben – sosem lehet tudni, mikor válik az elektrokémia, az elméleti kémia vagy más terület meghatározóvá a munkánk során.
Kállay Mihály
1998-ban végeztem az ELTE vegyész szakán. A diploma megszerzése után doktori ösztöndíjasként folytattam kutatásaimat az Elméleti Kémiai Tanszéken, ahol elsősorban automatizált programozási technikákat fejlesztettem nagy pontosságú kvantumkémiai módszerek egyenleteinek megoldására. Doktori értekezésemet 2001-ben védtem meg. 2002 és 2004 között a Mainzi Egyetemen (Németország) dolgoztam posztdoktorként, ahol a kifejlesztett módszerek molekuláris tulajdonságok meghatározására való adaptálásával foglalkoztam. 2004. októberétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékén dolgozom, ahol az Európai Kutatási Tanács, az MTA Lendület Program, illetve a HUN-REN Támogatott Kutatócsoportok Program segítségével kutatócsoportot építettem ki. Csoportunk elsősorban pontos kvantumkémiai módszereket fejleszt nagy méretű molekuláris rendszerek megbízható leírására.
Kele Péter
1998-ban végeztem az ELTE-n biológia-kémia szakos tanárként. Ezt követően felvételt nyertem a floridai University of Miami kémia doktori iskolájába, ahol 2002-ben PhD fokozatot szereztem. 2003 és 2013 közt az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa voltam, közben két évet töltöttem a Regensburgi Egyetemen Humboldt ösztöndíjasként. 2013-ban az MTA Lendület programjának keretében új kutatócsoportot hoztam létre az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában. Jelenleg tudományos főmunkatársként vezetem a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjának Szerves Kémiai Intézetében a „Lendület” Kémiai-Biológia Kutatócsoportot. Kutatásaim célja olyan biokompatibilis, szelektív kémiai reakciókra alkalmas fényérzékeny vegyületek előállítása, melyek lehetővé teszik élő sejtek kiszemelt fehérjéinek nagyfelbontású mikroszkópos vizsgálatát, vagy terápiás szerek precíz célba juttatását.
@ChemBiolHun
chembiolhun
Mihucz Viktor
1998-ban végeztem az ELTE vegyész szakán, 1999-ben kémiatanári minősítést is szereztem ugyancsak az ELTE-n. A PhD fokozatomat 2002-ben szereztem meg kapcsolt méréstechnikák elemspecieszek meghatározása témakörben szintén az ELTE-n. Önálló kutatásaimat 2020-ban kezdtem az ELTE Kémiai Intézetében környezet- és élelmiszeranalitika témakörben. 2014-ben habilitáltam, majd 2022-ben szereztem meg az MTA Doktora címet. 2008 óta az ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszékén dolgozom. OFFICAIR elnevezésű EU-pályázatban, beltéri levegőminőség témájú COST 17136 pályázatban munkacsoportvezetőként, illetve 4 nemzetközi kétoldalú kutatási együttműködést vezettem. 2020-ban kapcsolódtam be a Challenge-driven, Accessible, Research-based Mobile European University, röviden CHARM-EU egyetemi szövetség munkájába.
Szakács Tibor
Okleveles vegyész diplomámat 1998-ban az ELTE vegyész szakán szerezem, melyet egy évre rá kiegészítettem egy kémia tanári diplomával. Dr. Iván Béla témavezetésével az ELTE Doktori Iskolájának keretein belül az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben (KKKI, ma HUN-REN TTK) 2005-ig foglalkoztam a degradált poli(vinil-klorid) kémiai módosításának lehetőségeivel. A témával kapcsolatos PhD dolgozatomat 2004-ben védtem meg. 2005-től az ABL&E-JASCO Magyarország Kft munkatársaként spektroszkópiai és gyógyszervizsgálati készülékek forgalmazásán túl az ipari és kutatói területen dolgozók munkájához nyújtok szakmai segítséget az igény felméréstől a betanításon át az eredményes felhasználásig.
Szakács Zoltán
1998-ban végeztem az ELTE vegyész szakán, a Bolyai Kollégium inspiráló közösségének tagjaként. Kétéves DAAD-ösztöndíjam végeztével 2001-ben kémia PhD fokozatot szereztem a düsseldorfi Heinrich-Heine Egyetemen. 2001 és 2007 között ELTE Kémiai Intézetében dolgoztam tanársegédként, ahol 2006-ban az ELTE kémia PhD fokozatát is megszereztem. Témám NMR és UV spektroszkópia, kapilláris elektroforézis és titrálások alkalmazása volt sav-bázis és szupramolekuláris egyensúlyi rendszerek tanulmányozására. 2007 óta a Richter Gedeon Nyrt-ben dolgozom NMR spektroszkópusként szerkezetkutatási és gyógyszeranalitikai problémák megoldásán. Évekig voltam az MTA NMR Munkabizottság titkára, jelenleg a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docense, valamint a Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémiaoktatásért kuratóriumi elnöke vagyok. Az ELTE-n megszerzett gondolkodásmód, ismeretek és készségek a külföldi tanulmányúttól kezdve az ipari feladatok megoldásáig mindenhol szilárd alapot és önbizalmat adtak a munkámhoz.
Tarnai Máté
1998-ban végeztem az ELTE vegyész szakán szerkezetkutató szakirányon, diplomamunkámat azonban analitikai kémia / komplexkémia tárgykörében írtam (ciklodextrin komplexképző funkciói). Ezt követően Monbusho kutató ösztöndíjas voltam a Hokkaido Egyetemen (Japán), ahol bioszervetlen kémiai témában szerkezeti és funkcionális enzimmodellekkel foglalkoztam. PhD fokozatot DAAD ösztöndíjasként a Heidelbergi Egyetemen szereztem 2006-ban, kutatási témám ugyancsak bioszervetlen kémiával függött össze, merev biciklusos ligandumcsalád átmenetifém komplexeit vizsgáltam oxidatív enzimek modelljeiként.
Hazatérve a Richter Gedeon Nyrt Kutatási analitikai osztályán kezdtem el dolgozni, ami azóta is munkahelyem. Feladatom originális és generikus hatóanyagok illékony szennyezőinek gázkromatográfiás meghatározásához módszerek kifejlesztése, validálása. A szabályozott ipari környezetben is van bőven lehetőség alkalmazni a korábban megszerzett széleskörű tudást, szemléletmódot, illetve használni csúcskategóriás mérőberendezéseket.
1997-ben végzettek
Csesztregi Tamás
1997-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ jogelődjénél, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben szakértőjelöltként kezdtem dolgozni. 2004 óta vagyok igazságügyi szakértő, 2012-ben az akkori Szerves Kémiai Analitikai Szakértői Osztály osztályvezető helyettese, 2019-től pedig a Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet igazgatója lettem. Szakterületem a kábítószerek és dizájner drogok vizsgálata, illetve a laboratóriumi információkezelés, de közreműködtem a véralkohol-vizsgáló laboratórium fejlesztésében is. Részt vettem dizájner drogok hazai szabályozásában alkalmazott generikus kémiai leírások kidolgozásában. Fő kutatási területem a mérési bizonytalanság és mintavételezés. A Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata Kábítószer Munkacsoportjában végzett munkám révén több olyan nemzetközi feladatba is bekapcsolódhattam, ami jelentős hatással volt a szakterületünkre.
A munkám során nap mint nap merülnek fel olyan feladatok, kérdések, amikor a megoldás kulcsa a kritikus szakmai gondolkodás és a probléma visszavezetése az alapvető kémiai ismeretekre. Ezekben a helyzetekben pótolhatatlan az a szakmai szemlélet és alaptudás, amit az ELTE vegyészképzése során kaptam.
Sztáray Bálint
Kaposiné Héger Ágnes személyében fantasztikus általános iskolai kémia tanárom volt, akinek hatására reszt vettem a Hevesy kémiai versenyeken. Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumában pedig az ország egyik legjobb kémia tanára, Villanyi Attila készített fel az országos versenyekre. 1992-ben csapatunk második helyen végzett a világon a kémiai diákolimpián. Kísérőtanárunk, Nagy Attila hatására kezdtem az ELTE-n Szepes László kutatócsoportjában fotoelektron-spektroszkópiai tudományos diákköri munkába. Fémorganikus vegyületek elektronszerkezetet vizsgáltuk, és ebből a tárgykörből írtam mind a szakdolgozatomat, mind pedig a doktori értekezésemet (1997, illetve 2001).
Doktori munkám alatt ösztöndíjasként néhány hónapot, aztán meg több, hosszabb-rövidebb időt tölthettem a University of North Carolina Kémiai Tanszékén Tomas Baer laborjában, es onnantól kezdve leginkább fotoelektron-fotoion-koincidencia-spektroszkópiával (PEPICO) foglalkoztam. Doktorálás után a UNC-n voltam posztdoktoráns, azután az ELTE Kémiai Intézetében kaptam adjunktusi állást. 2008 óta pedig a nyugati parton voltam először docens, majd egyetemi tanár a University of Pacific magánegyetemen.
Kutatási témám kísérleti gázfázisú fizikai kémia, PEPICO spektroszkópiával vizsgáljuk kis (először fémorganikus, majd egyre kisebb egyéb) molekulák energetikáját es bomlási folyamatait. Ennek kereteben több különböző kutatóintézetben is építettünk PEPICO berendezéseket, a UNC után a svájci SLS szinkrotronban (Bődi András korábbi ELTE-s csoporttárssal együtt) majd legutóbb a Sandia National Laboratory-val együttműködésben a Berkeley ALS szinkrotronnak is. Legutóbb pedig egy új spektroszkópiai technikát találtunk ki: ionpár keltést detektálunk koincidencia spektroszkópiával (a Párizs melletti Soleil szinkrotronon); így sikerült meghatároznunk a fluormolekula messze legpontosabb kötési energiáját.
Az utóbbi években pedig a legtöbb időmet kémián kívül töltöm: sportigazgatással, és újabban egy hatalmas egyetemi programot vezetek gimnazistáknak.
1995-ben végzettek
Bokor Mónika
1995-ben végeztem az ELTE vegyész szakán molekulaszerkezet kutatói szakirányon. A PhD-met ugyanitt szereztem meg 2000-ben, melyhez spinátmenetet mutató vegyületeket vizsgáltam NMR spektroszkópiával. 2012-től a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozom (1998-től 2011-ig jogelődjében az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben). 1998-tól 2008-ig a hidrogén viselkedését vizsgáltam palládium-ezüst ötvözetekben. Munkámat 2000-ben Akadémiai Ifjúsági Díjjal, 2001-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal ismerték el. 2005-től 2023-ig NMR-spektroszkópiával pedig fehérjék oldatbeli hidratációját kutattam. Azóta fotolumineszcenciával és Raman-spektroszkópiával vizsgálok napelemekhez szánt perovszkit-vegyületeket. Jelenleg az MTA doktori dolgozatom benyújtását intézem, melynek címe: NMR-spektroszkópia alkalmazása rendezetlen fehérjék hidratációjának vizsgálatára.
Botvay András
1995-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd ugyanitt szereztem PhD fokozatot, és a Kémiai Intézet volt az első munkahelyem is, ahol az egykori Kémiai Technológiai és Környezetkémiai Tanszéken dolgoztam tanársegédként. Kutatói pályám kezdetén szintetikus polimerkémiára specializálódtam, polimeranalóg reakciókkal, poliszulfonok kémiai módosításaival foglalkoztam a disszertációmban. Majd az iparban folytattam a pályafutásomat, évekig dolgoztam gyógyszeripari cégeknél, kutatólaborban, ahol elsősorban a preparatív kémiai tudásomat hasznosíthattam. Aztán egy újabb váltással visszakerültem a polimeres területre, és 2010 óta a műgyanták fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Polinvent Kft csapatát erősítem. Itt elsősorban mint analitikust foglalkoztatnak, részben üzemi minőségellenőrzési, részben K+F területen. Az évek során számos műszeres analitikai módszer megismerésére, majd alkotó művelésére nyílt lehetőségem: potenciometrikus és Karl Fischer-titrálás, FTIR- és UV-VIS-spektroszkópia, kromatográfiás technikák (GC, HPLC, GPC), valamint termikus analízis (DSC). Utóbbi módszernek az UV-fotopolimerizáció tanulmányozására kifejlesztett változatát (UV-DSC vagy foto-DSC) emelném ki mint egy viszonylag ritka összekapcsolást, amely tudományos szempontból is érdekes eredményeket hozott számunkra.
Az ELTE-n megszerzett sokrétű tudás jó alapokat biztosított nekem, hogy különböző területeken is megálljam a helyem a változatos ipari K+F-környezetben.
Csonka István
Mindig elvarázsolt a gondolat, már a pécsi Nagy Lajos Gimnázium dr. Kromek Sándor vezette kémia speciális osztályát 1986-ban kezdve, hogy az anyagok szerkezetét és viselkedését vissza tudjuk vezetni a látható méreteknél sok nagyságrendel kisebb atomok-molekulák létezésére és sajátságaira. Ráadásul ezeket az apró építőelemeket igen nagy pontossággal tudjuk létrehozni, átalakítani, egymással kölcsönhatásba hozni, gyakorlatilag egy edényben jól összerázva őket. Elképesztő! Pályafutásom során ezt a varázslatot, a molekulák szerkezetét és viselkedését tanulmányoztam elméleti kémiai és molekulaspektroszkópiai módszerekkel alkalmazásával, és ezt használtam föl a preparatív laborban, majd nagyobb méretekben az üzemi gyártásokban is. Az ELTE TTK Kémiai Intézetben szereztem diplomát 1995-ben, és az ott és a DKFZ-ben (Deutsche Krebsforschung Zentrum, Heidelberg) töltött doktori és posztdoktori éveim után 2007-től a Soneas Chemicals Kft (régebbi nevén Ubichem Kutató Kft) dolgoztam 12 évet, előbb a kutatólaborban vegyészként, majd a kísérleti üzemben vegyészmérnökként. A nagyméretű, akár tonnás gyártások technológia-fejlesztése és végrehajtása igen izgalmas feladat. Az, hogy közben nem csak a kémiának kell megfelelni, hanem a legkülönbözőbb elvárásoknak is, mint pl a gyógyszerhatóanyagok gyártását irányító GMP (Good Manufacturing Practice), a környezetvédelmi szabályok, és persze a gazdaságosság, az csak fokozza a mulatságot. Szakmai hobbim, a vákuumtechnológia révén újra eltöltöttem két évet az ELTE-n, ahol egy UHV (Ultra High Vacuum, <10-8 mbar nyomás) készülék, a "VIZSLA" (Versatile Ice Zigzag Sublimation Setup for Laboratory Astrochemistry) készülék megépítésében, beüzemelésében és alkalmazásában vettem részt. Egy korábbi együttműködést folytatva előbb szaktanácsadóként, és 2021-től technológiai menedzserként építem és üzemelem be a Kappa Bioscience AS új K2-vitamin üzemét Osloban, családostul-macskástul kiköltözve.
1994-ben végzettek
Kertész Vilmos
1994-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd ugyanitt szereztem doktori fokozatot 1997-ben elektrokémia témakörben. Az USA-ban először a University of Tennessee Knoxville kémia tanszékén dolgoztam 2 évet elektrokémiai területen, majd azóta két kisebb magyarországi kitérővel (Originlab Hungary alapítása illetve győri Széchenyi István Egyetem) az Oak Ridge National Laboratory-ban dolgozom. Először a korábbi tanulmányaimat felhasználva az elektrospray ionizációs tömegspektrometria elektrokémiai vonzatait kutattam. 2005-től másfél évtizedig felületvizsgáló tömegspektrometriai módszereket fejlesztettem és juttattam a piacra. 2020 óta gyors és érzékeny tömegspektrometriás egysejt-vizsgálatokat fejlesztek és alkalmazok metabolomikai kutatások során.
Magyarfalvi Gábor
Az ELTE vegyész szakán diplomáztam 1994-ben, és itt is doktoráltam 1999-ben kvantumkémiai és spektroszkópiai témákban, bár a kutatásaimat az Egyesült Államokban Pulay Péter témavezetésével végeztem. Végzés után egyből bekerültem a kémiai tanulmányi versenyek hálózatába (OKTV, diákolimpiai felkészítés, később Középiskolai Kémiai Lapok); mára már vezető szerepbe is kerültem ezekben. A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia Intézőbizottságának 20 éven át voltam tagja, 6 évig elnöke, és a nemzetközi olimpiai alapítvány alapító elnöke vagyok máig. A legbüszkébb ezen a területen három diákolimpia (2008, Budapest; 2016,Tbiliszi; 2024, Rijád) szakmai irányítására vagyok.
1993-ban végzettek
Vankó György
1993-ban végeztem az ELTE vegyész szakán, majd ugyanitt szereztem PhD fokozatot nukleáris szerkezetkutató módszerek alkalmazásaiból. Ezt követően csaknem hét évet töltöttem Grenoble-ban az Európai Szinkrotronsugárzási Intézetben (ESRF), ahol rugalmatlan röntgenszórással és röntgenspektroszkópiákkal foglalkoztam. Hazatérésem után az Európai Kutatási Tanács (ERC) és az MTA Lendület-programjának segítségével sikerült felépítenem egy csoportot a Wigner Fizikai Kutatóközpontban ultragyors kémiai/molekuladinamika elméleti és kísérleti tanulmányozására. Ehhez egy röntgenlaboratóriumot és egy femtoszekundumos lézerlaboratóriumot is létrehoztunk, de nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákat (XFEL-ek, szinkrotronok, ELI) is intenzíven használunk. A nagy energiafelbontású röntgenspektroszkópia elterjesztésének előmozdítására Németh Zoltán kollégámmal céget alapítottunk (LynXes Innovation Kft.), amely 2023 végén elnyerte az Európai Innovációs Tanács támogatását (EIC Accelerator Grant).
1992-ben végzettek
Péter László
1992-ben végeztem kémia-fizika szakos középiskolai tanárként, majd kémiából szereztem PhD-t ugyanitt 1995-ben. Három év külföldi (Texas Egyetem, Austin, Texas, USA és a Hitachi Kutatólaboratóriuma, Japán) posztdoktori időszak után kerültem a KFKI egyik intézetébe (ma: HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont). Szűkebb szakterületem kezdetben az elektrokémia volt, ehhez csatlakozott később a pásztázó elektronmikroszkópia. A kémia és a fizika együttes ismerete révén azonban mindig olyan kutatási feladatok talátak meg, amelyek erősen interdiszciplináris szemléletet követeltek. Tudományos munkáim során ennek a speciális fizikai tulajdonságokkal rendelkező fémes anyagok előállításakor vettem hasznát, de a széles alapszintű rálátás az ipari problémák megoldása során is kamatozott.
1990-ben végzettek
Bérces Attila
1990-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán szereztem diplomát, majd 1995-ban a Calgary Egyetemen elméleti kémiából PhD fokozatot. A Steacie Institute for Molecular Sciences-ban 2000-ig voltam kutató, majd a Novartis bécsi kutató intézetében kezdtem dolgozni. 2002-ben postdoktor munkatárssal megkaptuk a vállalatcsoport “Bright Idea” innovációs díját. 2002 végén az Astra Zenecánál folytattam munkámat a számítógépes kémia vezetőjeként. 2005-ben költöztem vissza Magyarországra, saját vállalkozásban innovatív szoftvertermékek fejlesztésébe fogtam. 2011-ben alapítottam az Omixon Biocomputing Kft-ét új generációs génszekvenálási adatok feldolgozását segítő szoftverek fejlesztésére és ennek orvosi diagnosztikai alkalmazására. 2014-ben a Children’s Hospital of Philadelphia által kifejlesztett mikrobiológiai esszé hasznosítási jogainak megszerzésével az Omixon hozta ki a világon az első transzplantációt segítő újgenerációs szekvenáláson alapuló technológiai terméket, ami 2015-ben CE-jelzett IVD minősítést kapott. Ezzel a termékkel az Omixon nyerte a 2018-as Innovációs Nagydíjat. Az Omixont a barcelonai székhelyű, 7000 főt foglalkoztató multinacionális nagyvállalat, a Werfen vásárolta fel 2024 októberben. Továbbra is az Omixont vezetem de már a Werfen szervezet részeként. Mindennapi munkámban a döntéshozatalban rendkívül fontos az a szemlélet, amit a vegyész szakon szereztem. Versenyképes és innovatív molekuláris diagnosztikai termékek fejlesztéséhez a kémiai alapok és a kutatói tapasztalat rendkívül hasznos. Az Omixon mellett több más innovatív cég társalapítója és igazgatótanácsának tagja vagyok.
Feleségem Wenhard Andrea védőnő, aki egy olyan szoftvert fejlesztett amit ma többezer védőnő használ az országban. Három gyermekünk van, Ádám, Bori és Annak, akik 2024-ben még gimnáziumban tanulnak. Minden évben síeléssel fejezzük be az évet a karácsony után és új azzal kezdjük az újévet. Hobbiképp egy közel 200 éve épült műemlék házat újítok fel Győrben.
Végzettsége ELTE-s vegyész: Bérces Attila
Szakály Zsolt
1990-ben diplomáztam mint vegyész, de egy év egyetemi kutatómunka után pályaelhagyó lettem. A Fazekasban és az ELTE-n szerzett széleskörű ismeretekkel több kontinensen dolgoztam mint banki (ABN AMRO, Citibank) és távközlési (UPC) felsővezető informatikai, operációs, ügyfélszolgálati, auditálási és vállalatfelvásárlási területeken valamint emellett tanítottam a közgázon szakközgazdászokat és felújítottam egy történelmi kastélyt. Érett koromra visszahívott az egyetem és a kémia szeretete és 2024 elején bekapcsolódtam Vesztergom Soma Lendület kutatócsoportjába majd megfogadva az ELTE Alumni szlogenjét, hogy nincsenek öreg diákok csak örök diákok, szeptemberben beiratkoztam a Hevesy György Kémiai Doktori Iskolába, ahol jelenleg elektrokémiai kutatásokban veszek részt.
1986-ban végzettek
Szalay Péter
1986-ban szerzetem vegyész diplomát az ELTE-n, majd 1989-ben PhD fokozatot a Bécsi Egyetemen. Ezután az ELTE-n lettem tanársegéd, ahol, hosszabb külföldi utakat (USA, Németország) leszámítva, máig is dolgozok, 2003 óta egyetemi tanárként. Kutatási területem a kvantumkémia, elsősorban molekulák leírásához szükséges módszereket fejlesztek, melyekkel mások (és én is) kémiai problémákat oldhatnak meg. Az ilyen saját alkalmazások közül kiemelném bonyolult spektroszkópiai problémák megoldását (ketenil gyök, ózon, etilén, nukleobázisok és dimerjeik, szinglett oxigén, stb.), valamint újabban a molekulák vezetésére vonatkozó kutatásokat. Büszke vagyok arra, hogy tudományos eredményeim alapján 2017-ben Fogarasi Gézával és Császár Attilával megosztva Széchenyi díjat kaptam és hogy választott tagja vagyok az International Academy of Quantum Moleculas Sciences-nak, valamint az Académia Europaea-nak. Több adminisztratív pozícióban is szolgáltam alma mater-emet: voltam a Kémiai Intézet, majd a Bolyai Kollégium igazgatója és kutatási rektorhelyettes is. Megtiszteltetés, hogy 2023 óta a Magyar Kémikusok Egyesületének elnökeként az ország kémikusait szolgálhatom.
1985-ben végzettek
Perczel András
1985-ben szereztem vegyész diplomát az ELTE-n, majd 1988-ban ugyanitt doktori fokozatot. Ezt követően posztdoktor kutatóként több évet töltöttem Bostonban, továbbá nemzetközi kutatási programok keretében dolgoztam Torontóban és Oxfordban. 1993 óta az ELTE Szerves Kémiai Tanszékének munkatársa vagyok, ahol 2001 óta egyetemi tanárként, 2008-tól pedig a HUN-REN Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetőjeként dolgozom. Az MTA levelező tagjává 2010-ben, rendes taggá 2016-ban választottak, továbbá az Európai Tudományos Akadémia (Science Europea) 2012-ben, a Szent István Tudományos Akadémia pedig 2019-ben választott tagjai közé. Kutatási eredményeimért 2011-ben Bolyai János alkotói díjjal, 2021-ben Széchenyi-díjjal tüntettek ki. Fő kutatási területem a biomolekulák térszerkezeti vizsgálata, valamint a peptidek és fehérjék spektroszkópiai elemzése (CD, NMR).
Portré; Beszélgetés a Széchenyi-díj után
1983-ban végzettek
Császár Attila
Az ELTE-n szereztem vegyész diplomát (1983), majd doktori fokozatot (1985, de átvenni csak 1987-ben tudtam). 1985-1987 között posztdoktorként dolgoztam Corvallis-ban (OR, USA) a kísérleti gázfázisú elektrondiffrakciós szerkezetkutatás területén, majd 1989-ben ugyanitt egy fél évet, míg 1989-1992 között Stanfordon és a Failure Analysis Associates-ben. A 90-es években hosszabb időt töltöttem Cambridge-ben (UK), Reading-ben (UK), és Athens-ben (GA, USA) és szereztem további kutatási tapasztalatot az elméleti kémia különböző ágaiban. 1983 óta egyetlen hazai munkahelyem az ELTE volt és maradt, pillanatnyilag a Fizikai Kémiai Tanszéken vagyok egyetemi tanár és vezetem az ELTE Hevesy György Kémia Doktori Iskoláját. 2022 óta vagyok az MTA levelező tagja, 2013-2024 között az MTA-ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeimért (több mint 300 tudományos közlemény, közel 17000-es idézettség, H-indexem 62, D-indexem 67) 2017-ben megosztott Széchenyi-díjjal tüntettek ki. Fő kutatási területem az elméleti és számításos kémia, a szerkezetkutatás, valamint a nagyfelbontású és precíziós molekulaspektroszkópia.
1982-ben végzettek
Csermely Péter
1982-ben végeztem a gyógyszervegyész szakágazaton. Már az egyetem előtt is a Semmelweis Egyetem (akkori nevén SOTE) Orvosi Vegytani Tanszékén dolgoztam laboránsként, ott végeztem TDK munkát, ott lettem professzor 1999-ben, és jelenleg is ott vagyok (immár az MTA rendes tagjaként). Édesapám (aki vegyészmérnök volt) azt mondta nekem, hogy minden lehet belőlem, csak vegyész ne legyek... Én viszont éppen a kémiában találtam meg egyszerre a logikát, a nemes egyszerűséget és egyben az életközeliséget is. Mindig az érdekelt, hogy mitől él és mozog a világ. Ezt elsőként biokémikusként, majd hálózatkutatóként, 2022 óta pedig (az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakának az elvégzése után) egyetemi lelkészként is igyekszem megtapasztalni. Jó érzés mások mellett vegyészeket is kísérni életük örömében és bánatában.
1981-ben végzettek
Villányi Attila
1981-ben végeztem az ELTE TTK biológia-kémia tanári szakán. Eredetileg a biológia miatt jöttem az Egyetemre, de ott az Általános és Szervetlen Kémia Tanszék oktatóinak, Háriné Pomogáts Erzsébetnek, Orsós Piroskának, Bouquet Gusztávnak és Nyilasi János professzor úrnak hála a kémia lett a preferált tárgyam. 7 évig tanítottam volt gimnáziumomban, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. Ezután 2 évig az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének Kémia Szakmódszertani Csoportjában dolgoztam. 1990-ben hívtak át az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumba, ahol azóta is tanítok. Eközben néhány évig voltam szaktanácsadó a Fővárosi Pedagógiai Intézetben, majd 1996 és 2004 között a kétszintű érettségit előkészítő bizottság vezetője voltam. Már a Szilágyi Gimnáziumban is sok versenyzőm volt, ez szám az Apáczaiban tovább nőtt (az Irinyi Országos Kémiaversenyen és az OKTV-n is közel 150 döntős diákom volt). Tanítványaim 40 érmet szereztek a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián.
1990-ben jelent meg első könyvem, az Ötösöm lesz kémiából, amelyet még ma is szinte minden kémia iránt érdeklődő diák ismer és használ. 1994 óta kísérem a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiára a magyar csapatot, 2004 óta pedig a Nemzetközi Junior Diákolimpia csapatát készítem kémiából, és kísérem a versenyre. 2011 óta járok Szaúd-Arábiába, ahol a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiára készülő diákok kémiatudását igyekszem megalapozni.
Munkám elismeréseként 1993-ban Szent-Györgyi Albert emlékérmet kaptam a tanítványaim olimpiai versenyeredményeiért, 1995-ben Trefort Ágoston díjat kiváló tanári munkámért, 2000-ben Richter Díjat kaptam tanári munkámért, 2001-ben pedig Arany Emlékérmet a Richter Gedeon Nyrt-től, 2004-ben Rátz Tanár Úr Életműdíjat adományoztak nekem. Tanítványaim kezdeményezésére 2010-ben megkaptam a MOL MesterM Díjat. 2013-ban Bonis Bona díjat kaptam tehetséggondozó munkámért.
1977-ben végzettek
Béres József
1972–77 között az ELTE diákja voltam. Határozott céllal érkeztem az egyetemre: gyermekkorom óta kutatóvegyész szerettem volna lenni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szereztem diplomát.
Tizenkét évig voltam a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének tudományos munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szereztem. Kutatóként 1982−84 között másfél évet dolgoztam az Amerikai Egyesült Államokban. Több mint 40 tudományos dolgozatom jelent meg.
1989-ben elhagytam akadémiai pályafutásomat, és édesapám munkásságát támogatandó, dolgozni kezdtem a rendszerváltást követően elsők között megalakult Béres Részvénytársaságban. A Béres Csepp gyártására és forgalmazására szerveződött Társaság tudományos igazgatójaként aktív szerepet játszottam a vállalat elindításában, majd felépítésében. 1993-tól a Béres Részvénytársaság alelnöki tisztségét viseltem, mellette 2000-től a Béres Gyógyszergyár elnöki feladatait is elláttam. Édesapám halála után, 2006-tól a Béres Vállaltcsoport elnöke lettem. Jelenleg a Béres Gyógyszergyár hazánk legnagyobb magyar tulajdonban lévő gyógyszergyára. Az általam irányított vállalatcsoport működésére az innovációra épülő fejlesztés, a szakszerűség, a minőség, a rugalmas működés, az emberközpontúság és tisztesség jellemző.
Elkötelezett vagyok a magyarság értékeinek védelmében. 2002-től az erdőbényei Béres Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosaként, a tokaji bor, mint az egyik legjelentősebb magyar márka és hungarikum újbóli felemelkedésének elhivatott szolgálója vagyok.
A cégalapítástól kezdve a vállalatcsoport működésében kiemelkedő szerepet tölt be az elkötelezett társadalmi felelősségvállalás. A Társaság karitatív tevékenységének koordinálására 1993-tól működik a Béres Alapítvány a Teljes Életért.
Feleségem, Klára szintén az ELTE vegyész szakán végzett. Három gyermekem van: Melinda, Marcell és Merse. S már három unokám is.
Jó érzés és büszkeség tölt el, hogy ELTE-s diák lehettem. Egyfelől akadémiai kutatói munkámhoz itt gyűjtöttem muníciót, itt szereztem doktori címet, másrészt az egyetem falai között hozott össze a Sors embernek is kiváló professzoraimmal, továbbá későbbi munkatársaimmal, barátaimmal. Ma is, amikor cégeink irányításával foglalkozom, az egyetem nyújtotta tudás- és emberi tartás-hátországra támaszkodhatom.
Hudecz Ferenc
1977-ben végeztem az ELTE TTK vegyész szakon, majd 1980-ban ugyanitt szereztem egyetemi doktori fokozatot. Kezdetben új típusú elágazó láncú polimer polipeptid család szintézisével, és a kémiai szerkezet releváns funkcionális biológiai befolyásoló hatásának elemzésével foglalkoztam. A posztdoktori években (1983-84, Wistar Intézet, Philadelphia, 1988-89, CRC Laboratorium, Nottingham University) kapcsolatot kerestem fehérjék, glikoproteinek immunválaszt kiváltó képessége, specifikus immunfelismerése (ellenanyag illetve T-sejt receptor-kötődés) és a kémiai szerkezet között. Az 1990-es évekre kialakult az a két kutatási irány, amelyek meghatározták a következő évtizedeket: a) fehérjék antigénszerkezetének feltérképezése, epitópok azonosítása klasszikus és kombinatorikus kémiai módszerekkel, „szuper”-antigének kutatása szintetikus vakcinák és diagnosztikumok előállítása céljából, b) tumorellenes és antimikrobiális kemoterápiás hatású vegyületek, epitóp és enziminhibitor peptidek specifikus célsejtbe juttatása oligo/polipeptid/fehérje biokonjugátumaik segítségével.
1993-tól az MTA kémiai tudományok doktoraként, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadójaként, 1996-tól habilitált egyetemi magántanárként 1997 és 2001 között pedig Széchenyi Professzori Ösztöndíjasként dolgoztam. 1999-től – sikeres pályázat alapján – a kutatócsoport vezetője lettem. 2003-ban rendes egyetemi tanárként, előbb oktatási és tudományos rektorhelyettes (2003-2006), az egyetem rektoraként (2006-2010), majd a Szerves Kémia Tanszék vezetőjeként (2010-2016) és az Eötvös Collegium biológia-kémia műhely vezetőjeként (2010-2016) működtem.
Az ELTE Doktori Iskola keretében témavezetőként tizenhat esetben segíthettem PhD dolgozat, több mint 35 esetben szakdolgozat megszületését, a hallgatók TDK munkáját. 1998-tól az ACS Bioconjugate Chemistry „Advisory Board" tagjaként, 2007 és 2014 között pedig társszerkesztőként vehettem részt a szakterület vezető folyóiratának munkájában, ahol 25 cikket közölhettünk. Több mint 70 alkalommal kértek fel meghívott előadóként nemzetközi tudományos konferenciákon (pl. Angliában, Japánban, Koreában, Kínában, Svájcban, az USA-ban). Az eredményeket – többek között – MTA Akadémiai Díjjal (1996), az ELTE TTK Tudományos Díjával (1999), az MTA Zemplén Géza fődíjjal (2005), majd az MTA Bruckner Győző díjjal (2008), MTA tagjává történt megválasztással (2010, 2016) ismerték el. 2010-ban megválasztottak a European Peptide Society elnökének (2010-2016). 2020-ban, majd pedig 2023-ban az Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi alelnökévé választott a jövőre 200 éves tudományos testület.
Interjú Dr. Hudecz Ferenccel, az ELTE egykori rektorával
1976-ban végzettek
Vértes Ákos
A számomra máig is alapvető szakmai ismereteket az ELTE okleveles vegyész szakán szereztem meg, ahol 1976-ban diplomáztam. Az ott szerzett mélyreható tudást minden későbbi siker alapjának tekintem. Az akkor kisdoktorinak nevezett Ph.D.-t 1979-ben, a kandidátusi fokozatot pedig 1985-ben értem el. 2001-ben lettem az MTA Doktora. Szakmai pályafutásom 1975-ben az MTA KFKI-ban kezdődött, ahol az évek során ion-molekula reakciókat, olvadékoldatok szerkezetét, szolvatált elektronok és interkalált protonok transzportját, végül lézeres ionforrások tulajdonságait tanulmányoztam. Eközben 1987-től 1991-ig az Antwerpeni Egyetem vendégprofesszora voltam. Ezután a George Washington Egyetemen professzor lettem és saját kutatólaboratóriumot alapítottam. Az ott töltött 33 év alatt, egyre növekvő méretű csoportommal, a kémiában, biológiában és orvostudományban alkalmazható új analitikai eszközöket és módszereket fejlesztettünk. Az egyedi sejtek analízisében, a rendszerbiológiában, proteomikában és metabolómikában használható ultraérzékeny módszerek bevezetésében, és a tömegspektrometriás képalkotásban elért eredményeinket világszerte elismerik. Jelentősebb tudományos eredményeim közé tartozik a szilícium alapú nanostruktúrák fotonikus ionforrásként történő felhasználása és a LAESI (lézerablációs elektroporlasztásos ionizáció) jelenség felfedezése. Kutatásomat többek között az USA National Science Foundation, a Department of Energy, és a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) támogatta. Hat éven át a rangos PLoS ONE nevű akadémiai folyóirat szerkesztője voltam. Meglapítottam és tizennégy éven át a társigazgatója voltam a W.M. Keck Institute for Proteomics Technology and Applications intézetnek. Több mint 200 szakmai cikk társszerzője és az USA-ban 19 elfogadott szabadalom társfeltalálója vagyok. Ezek közül több ipari hasznosításra is került. Az USA National Academy of Inventors és az American Association for the Advancement of Science (AAAS) tagjai közé választott. Vendégprofesszor voltam a Lawrence Berkeley National Laboratory-ban, a Shanghai Jiao Tong University-n Kínában, az Eidgenössische Technische Hochschule Zürich (ETH Zürich) egyetemen Svájcban, és részt vettem az MTA Vendégkutatói programjában. Jelenleg a George Washington Egyetemen Professor Emeritus vagyok.
1973-ban végzettek
Hajdú János
1965-ben 16 éves gimnazistaként tudományos díjat nyertem, mellyel bekerültem a SOTE Orvosi Vegytani Intézetébe ahol az első két cikkem készült. 1967-ban vettek fel az ELTE vegyész szakára. Van egy diplomám kémiából (1973), egy PhD-m biológiából (MTA 1980) és egy nagydoktorim fizikából (MTA 1993). 1981-ben meghívtak az Oxfordi Egyetemre, ahol új röntgendiffrakciós módszerekkel biomolekuláris szerkezetváltozásokat követtem. Ehhez a Daresbury Synchrotonnál készültek az első háromdimenziós röntgenfilmjeink. Biokémiát és biofizikát tanítottam a Christ Church kollégiumban. 1996-ban meghívtak egyetemi tanárnak az Uppsalai Egyetemre, ahol a biofizika professzora vagyok. Itt indítottuk el azt a programot, amelyből később az első Röntgen-szabadelektronlézerek születtek (LCLS Stanfordban, European XFEL Hamburgban). 2008-tól két évig a Stanfordi Egyetemen voltam egyetemi tanár. 2016-tól a European Extreme Light Infrastructure egyik vezetője vagyok Prágában. Tagja vagyok a Svéd Királyi Tudományos Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának.
Honlap; Interjú az ELI ERIC honlapon
1970-ben végzettek
Hobinka Ildikó
1970-ben végeztem az ELTE Természettudományi Karán kémia-fizika szakon. 10 évig a Szent István Gimnáziumban tanítottam, majd több, mint 30 évig a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium kémiatanára voltam. Tehetséges és igyekvő tanítványaim sok hazai és nemzetközi versenyen (OKTV, INEPO, YEER, Nemzetközi Diákolimpia stb.) kimagasló eredményeket értek el a hagyományos kémiai területeken kívül a környezetvédelemben is. Hosszú évekig az ELTE kémia vezetőtanára voltam. Az iskolai oktatás mellett évtizedekig a fővárosi kémiatanárok továbbképzését is végeztem. Tagja voltam az osztrák kémiatanári egyesületnek (VCÖ), nemzetközi konferenciákon gyűjtöttem az új szakmai anyagokat a kémia korszerű tanításához és a továbbképzésekhez. A gimnáziumi kémia tankönyvem volt az első, amelyet színes fényképek és ábrák illusztráltak. A könyvet szerb nyelvre is lefordították. 2001-ben elsőként kaptam mega Rátz Tanár Úr Életműdíjat.
Inzelt György
1970-ben szereztem kitüntetéses vegyészdiplomát az ELTE-n. Ugyanez év őszétől kezdtem el dolgozni a Fizikai Kémiai Tanszéken, ahol azután nyugdíjazásomig, illetve professzor emeritusként még tovább kutattam és tanítottam. Végigjárva a ranglétrát 1990-ben lettem egyetemi tanár. 1982-től másfél évet a Tennessee Egyetemen voltam posztdoktor. Több, mint félévszázados tevékenységem alatt támaszkodni tudtam arra, amit kiváló tanáraink megtanítottak, és azokra az ismeretekre, amelyeket nagy óraszámú laboratóriumi gyakorlatokon sajátítottam el.
Kutatási szakterületem az elektrokémia volt. Kezdetben elektrolitoldatokban végbemenő transzportfolyamatokkal foglalkoztam Erdey-Grúz Tibor irányításával, majd Horányi György hatására érdeklődésem az elektroszorpció és elektrokatalízis témaköre felé fordult (CSc disszertáció). Elsők között kezdtem el foglalkozni az elektrokémiailag aktív polimerekkel (DSc). Ez utóbbi lett a későbbiekben a fő kutatási területem, de e mellett többek között vizsgáltam a galvanosztatikus potenciáloszcillációkat, ahol egy új jelenséget, a felületi tömegoszcillációt sikerült kimutatni az általunk szabadalmaztatott elektrokémiai kvarckristály-nanomérleg segítségével. Az utóbbi évtizedekben tüzelőanyag-cella kutatásaink kerültek a középpontba. Hidrogénnel működő, HYGO névre hallgató kisjárműveink számos díjat nyertek. A többes számra azért tértem át, mert doktoranduszaim, különösen Kriston Ákos és Berkes Balázs oroszlánrészt vállaltak ebben a munkában.
A Kémia Doktori Iskola alapításában majd vezetésében való több, mint két évtizedes tevékenységemet egyetemi pályám talán legfontosabb eredményének tartom. Rektorhelyettesként az egyetemi doktori képzés beindítása is feladatom volt. Sok vezetői feladatom közül csak hármat említek: MTA Elektrokémiai Munkabizottsága elnöke 1993–2005, és a Kémiai Tanszékcsoport vezetője (1999–2005) is voltam. Sokat foglalkozom tudománytörténettel is, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Tudományos Bizottság alelnökévé választottak 2021-ben.
A valószínűleg jól végzett munkámért, eredményeimért számos elismerést kaptam. Néhányat kiemelek, amelyeket legfontosabbnak értékelem: az International Society of Electrochemistry Fellow-nak választott, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem doctor honoris causa címet adományozott, kollégáim különszámokat szántak kerek születésnapjaimra [pl.: F. Scholz, M. A. Vorotyntsev: György Inzelt - a tribute on the occasion of his 65th birthday. Journal of Solid State Electrochemistry (2011) 15: 2277–2278.], megkaptam a Széchenyi-díjat, az ELTE Eötvös-gyűrűt, és az MTA-tól az Eötvös József-koszorút. Pályámra visszatekintve osztom azt, amit XXIII. János (ellen) pápa Zsigmond királynak írt 1410-ben: „Hiszen teljességgel átláthatjuk, hogy a többi szerencse között, melyben halandó embernek e múlandó és szüntelenül a pusztulásba rohanó világ folyásában része lehet, nem az utolsók közé kell számítanunk azt, hogy fáradhatatlan szorgalommal képes megszerezni a tudomány világosságának páratlan adományát, mely utat mutat a helyes és boldog élethez…”
1967-ben végzettek
Körtvélyessy Gyula és Nagy Judit
1967-ben végeztem feleségemmel, Nagy Judittal együtt a vegyész szakon. Neves professzorok tanítottak minket, köztük Bruckner Győző, Müller Sándor és Gerecs Árpád, akik olyan kiforrott gondolkodásmódot adtak át, amelyet azóta is alkalmazunk. A Szerves Vegyipari Kutató Intézetben
Dr. Körtvélyessy Gyula - Magyar Kémikusok Egyesülete örökös tiszteletbeli főtitkára
Lovas Antal
1967-ben szereztem vegyész diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezután, 1967 és 1997 között az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI, ma HUN-REN Wigner) Szilárdtestfizikai Intézetében dolgoztam, ahol tudományos segédmunkatársként kezdtem, majd később munkatársi, tudományos főmunkatársi, végül csoportvezetői pozícióban folytattam a Technológia és Mágnesség Osztályon.
Kezdetben egykristály-növesztéssel foglalkoztam, majd réz alapú híg ötvözetek és a tiszta réz gyártástechnológiai fejlesztésén majd Cu-bázisú híg ötvözetek belső oxidációjának vizsgálatán dolgoztam a Csepeli Fémmű és a Fémfizikai Osztály közötti együttműködés keretében. A hetvenes évek végétől az olvadékok gyorshűtésével is foglalkoztam; Hargitai Csaba fizikussal elsőként valósítottuk meg Magyarországon a fémolvadékok gyorshűtését és a fémüvegek előállítását, melyért 1979-ben Jánossy-díjban részesültem. 1983 és 1989 között egy kutató-fejlesztő csoport vezetésével bíztak meg, ahol a gyorshűtött ötvözetek alkalmazásának előkészítése volt a cél. Magyarországon elsőként állítottunk elő lágymágneses fémüvegekből induktív elemek és szenzorok prototípusait.
1992-ben megvédtem a kandidátusi disszertációmat, amely a vas-bór alapú fémüvegek tulajdonságainak alakításáról szólt. Tudományos közéleti tevékenységeim közé tartozik, hogy 1980 és 1997 között alapkutatási célokra készítettem gyorshűtött ötvözeteket hazai és nemzetközi kutatásokhoz, és számos nemzetközi publikáció társszerzője lettem.
1995-ben három hónapot töltöttem a Stuttgarti Max Planck Intézetben, ahol a fémüvegek termikus stabilitását kutattam. 1993-tól részt vettem a felsőoktatásban, kezdetben óraadóként, majd docensként. A BME Közlekedésmérnöki Karán hét évig oktattam különféle tantárgyakat. Több diplomamunka és tudományos diákköri dolgozat témavezetője voltam, mely tevékenységemet a BME és a „Pro Progressio” alapítvány is elismerte. 2009-ben megvédtem "Klaszterjelenségek átmenetifém alapú, nem egyensúlyi ötvözetek tulajdonságaiban és átalakulásaiban" című akadémiai doktori értekezésemet, és ugyanebben az évben címzetes egyetemi tanári címet kaptam oktatási munkámért.
Mezey Pál
1967-ben diplomáztam, majd 1970-ben doktoráltam vegyészként az ELTE-n, ahol 1972-ben MSc fokozatot is kaptam matematikából. Kanadában 1977-2003 között a Saskatchewan Egyetemen (itt DSc matematikai kémia), 2003-2018 között a Memorial Egyetemen voltam professzor. A Journal of Mathematical Chemistry (Springer-Nature) főszerkesztője vagyok már 34 éve. Eredmények: első “ab initio quality”, proteinekre alkalmas kvantumkémiai program (ADMA, 1995), a valódi, Density Domain alapú kémiai kötés felismerése (1990), holográfikus elektronsűrűség tétel (1999, elektronfelhő minden pozitív térfogatú része tartalmazza a molekula teljes információját), kombinatórikus kvantumkémia (2001). Az ELTE Kémiai Intézete adott tudományos alapot és motivációt minderre.
Náray-Szabó Gábor
1967-ben végeztem az ELTE vegyész szakán, majd a CHINOIN-ban és a BME Fizika Tanszékén dolgoztam. 1979-ben bíztak meg a vállalatnál a könyvtári számítógépes rendszerek felügyeletével. 1988-ban három hónapot töltöttem a későbbi Nobel-díjas Arieh Warshel laboratóriumában, ahol számításokkal tisztáztuk az elektrosztatikus enzimkatalízis mechanizmusát szerin proteázokban. 1992-ben lettem egyetemi tanár a Kémiai Intézetben, ahol megalapítottam a fehérjekrisztallográfiai laboratóriumot. Voltam az MTA főtitkárhelyettese, helyettes államtitkár, a Magyar Kémikusok Egyesületének és a Professzorok Batthyány Körének az elnöke. 2006-ban kineveztek az MTA Könyvtár főigazgatójának, innen mentem nyugdíjba. Nagy örömmel emlékszem vissza az egyetemen eltöltött éveimre, a kiváló professzorokra, az életre szóló barátságokra, a tudomány iránti lelkesedésemre: ezt kívánom minden vegyész hallgatónak.
1965-ben végzettek
Fogarasi Géza
1965-ben szereztem vegyész diplomát az ELTE-n, vagyis elmúltam 80 éves. Ősbölény. Nekem már nincs itt helyem – volt az első reagálásom. Aztán (erőteljes noszogatásra) meggondoltam magam: élettapasztalatomnak talán mégis lehet értéke a legfiatalabbak számára is. Az ember összegez: mi is volt az életem? A személyes tényezők mellett életérzésedet alapvetően a hivatásod határozza meg. Szerencsém volt, mert 12-13 éves koromtól vegyésznek, kutatónak készültem. A TTK-ra jelentkeztem – aztán egész életemre ott „ragadtam”. A gyermekkori kísérletezgetések tükrében az már váratlan volt, hogy – kezdeti spektroszkópiai kutatások után – elméleti-számítógépes irányba fordultam. De éppen ez a kémia egyik szépsége: lehetsz művésze a preparatív munkának, virtuóz analitikus, de kemény matematikát igénylő kvantumkémikus is. A 60-as években ez teljesen új terület volt, melyen a Török Ferenc vezette kis csoport, s ebben zseniális kortársam, Pulay Péter világviszonylatban is úttörő szerepet játszott. A vegyészoktatásban elsők között, a 70-es évek legelejétől vezettük be kötelező főtárgyként az „Elméleti Kémia” -t. S az „elmélet” itt bizony kvantummechanikai alapokat jelentett, ami – teljesen érthetően – sokak számára a kémiától távoli, bizarr gondolat volt. (Tulajdonképp számomra is; ezért használtuk az elriasztó „kvantumkémia” helyett az „elméleti kémia” megnevezést.) Akkor még alig remélhettük, ami mára tény: a gyakorló kutatóvegyész számára is (majdnem) mindennapi eszköz lett a „computational chemistry”. Az 1980-as évek elején Török professzor fiatalon meghalt, Pulay pedig az USA-ba „disszidált”, így rám maradt az elméleti csoport szervezése. Először önálló laboratórium, majd Elméleti Kémiai Tanszék alakult, melynek tanszékvezetője lettem. Mindehhez persze tekintélyt kellett szerezzünk, amihez nemzetközi kapcsolatokra van szükség. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy már a rendszerváltás előtti időktől kezdve, összesen talán 7 évet töltöttem külföldi egyetemeken (NSZK, majd USA). A kutatás az egész emberiség közös erőfeszítése a világ megismerésére, nemzetközi tevékenység. A kutató számára nemcsak a szakmában nélkülözhetetlen, de kitekintést ad a világra, formálja szemléletedet is. És Magyarországon élve nem mellékes, hogy anyagilag is hozzásegít a tisztes életszínvonalhoz.
Pulayval évtizedekig folyamatos maradt az együttműködés. Sok közös publikációnk közül az egyik érdekes sikert hozott. Amikor a Journal of the American Chemical Society (JACS) a 125. születésnapját ünnepelte 2003-ban, összeállították a 125 év alatt legmagasabb idézettséget elért cikkek listáját. Erre a listára nekünk is felkerült egy cikkünk, melynek címe fő kutatási területemet is jelzi. A hazai kitüntetések közül az Akadémiai Díj, majd a 2017-es Széchenyi-díj emelkedik ki, utóbbit volt tanítvány-munkatársaimmal (Császár Attila és Szalay Péter professzorok) megosztva kaptuk. Nagyon szerettem oktatni is, szívet melengető volt 1987-ben a hallgatók javaslatára kapott "Kar kiváló oktatója" cím.
Gráf László
Diplomámat 1965-ben szereztem az ELTE Természettudományi Karának vegyész szakán. Három évvel később védtem meg egyetemi doktori disszertációmat, majd a Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa lettem, ahol 1975-től a biokémiai osztály vezetője voltam. Kutatásaim során 1972-73-ban a San Franciscó-i Egyetemen ösztöndíjas kutatóként dolgoztam, majd 1980–81 és 1984–86 között vendégdocens voltam ugyanott. 1985-ben az ELTE biokémia tanszékére kaptam tanári kinevezést, és egy évre rá a tanszék vezetésével bíztak meg. Kutatásaim a peptidek és proteázok szerkezetére és működésére összpontosítanak, és kollégáimmal először sikerült meghatározni a β-endorfin, valamint a betalipotropin és ACTH hormonok aminosavszekvenciáját. Több mint száznegyven publikációm jelent meg, köztük könyvek és könyvfejezetek, amelyek révén igyekszem a biokémia legújabb eredményeit közérthetően bemutatni. Kalandoktól sem mentes életpályámról két könyvet írtam: "Kaland és tudomány" valamint "Tudomány, kaland, Amerika" címmel. Ezeket bátran ajánlom nemcsak a tudományos karrieren gondolkodó fiataloknak, hanem az úrihölgyek rajongóinak is.
Közreadta: Tarczay György
Hollósi Miklós
Diplomámat 1965-ben szereztem az ELTE Természettudományi Karán vegyész szakon, majd két évvel később megvédtem egyetemi doktori disszertációmat. Ezt követően az egyetem Szerves Kémiai Tanszékén kezdtem tanársegédként dolgozni, ahol 1991-ben egyetemi tanári, majd 1993-ban tanszékvezetői kinevezést kaptam. Kutatásaim fő területe a peptidkémia, a kiroptikai spektroszkópia és az Alzheimer-kór szerkezeti biológiája. Vendégkutatóként több évig dolgoztam a Brandeis Egyetemen, továbbá meghívott kutatóként és professzorként tevékenykedtem a Max-Planck Intézetben (Heidelberg), a Wistar Intézetben (Philadelphia), a Ruder Boskovic Intézetben (Zágráb), a Genti Egyetemen, a Gustave Roussy Intézetben (Párizs) és a Bielefeldi Egyetemen. Munkásságomat többek között a Természettudományos Díjjal (1990) és az Akadémiai Díjjal (1996) ismerték el. Több mint száznyolcvan tudományos publikációm jelent meg, köztük egyetemi tankönyvek is.
Közreadta: Tarczay György
Megemlékezés az ELTE TTK honlapján
1962-ben végzettek
Orbán Miklós
1962-ben szereztem diplomát az ELTE TTK vegyész szakán, ahol a kémiai alaptárgyakat nemzetközi hírű, Kossuth díjas akadémikus professzorok (Lengyel Béla, Schulek Elemér, Bruckner Győző, Erdei-Grúz Tibor, Buzágh Aladár, Gerecs Árpád) előadásai és könyvei alapján tanulhattuk. Végzésem évében megkaptam a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem miniszteri kitüntetést és tanársegédi kinevezést az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékre, ahol jelenleg is dolgozom, 1992-2006 között tanszékvezetőként, jelenleg emeritus professzorként. Kutatómunkát 1962-1978 között a molekulakomplexek területén (eredménye a dr univ. cím, 1965) és az izotópcsere reakciók kinetikája témában (eredménye a kandidátusi cím, 1972) végeztem. Szakmai elismerést az „Oszcilláló kémiai reakciók” kutatásában 1978 óta elért eredményeim hozták meg. Munkám meghatározó állomása volt az amerikai Brandeis Egyetemen eltöltött kétéves (1980-82) tanulmányutam, amely hosszú távú kooperációs együttműködést eredményezett. 1984-ben az amerikai partnerrel, a National Science Foundation és a Magyar Tudományos Akadémia támogatását megszerezve, kezdetben 3 évre szóló, későbbi módosítással gyakorlatilag máig érvényes kutatási projektet indítottunk, amelynek keretében 3 magyar egyetem (ELTE, DE, PE) 12 oktatójának amerikai tanulmányútjára és amerikai professzorok, PhD hallgatók magyarországi látogatására került sor. A szakmai eredményekkel párhuzamosan az elismerések is megtaláltak, pl: közleményeink megjelenése magas színvonalú folyóiratokban (4 Nature, 20 JACS, 21 JPC cikk,...), DSc cím (1984), MTA tagság (1998), meghívások egyetemekre, konferenciákra előadások tartására (Japán, Mexikó, Olaszország, Németország, USA), Természettudományos Díj (1973), Széchenyi Díj (1990), Magyar Köztársaság Középkeresztje (2009), Ászár Község Díszpolgára (2017).
Riedel Miklós
1962-ben ELTE-n szereztem kémia-fizika szakos tanári diplomát. A két erős, kísérletes szak biztos tudást adott a szakmai pályafutásomhoz. Egy évig vidéken tanítottam, utána az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékére kerültem, ahol nyugdíjazásomig dolgoztam, sőt jelenleg is tevékenykedem doktori iskolai oktatóként és tudományos tanácsadóként. Tudományos munkásságom döntően a szervetlen tömegspektrometria, a fényforráskutatás és a reakciókinetika területéhez kötődött. Állandó kutatási együttműködésben voltam a Boris Kidric Intézettel (Belgrád), a Humboldt Egyetemmel (Berlin), az Österreichisches Forschungszentrum Seibersdorffal. 1979-ben kandidátusi fokozatot szereztem. Aktívan részt vettem a kémiatanár képzés szervezésében, fejlesztésében (módszertani kutatások, a NAT kidolgozása, nemzetközi konferenciák, kémiaversenyek szervezése, zsűrizése). Több, mint 50 szakdolgozat témavezetője voltam. Mintegy 150 szakmai és ismeretterjesztő cikk mellett számos tankönyvet és szakkönyvet írtam, meghatározó szerepem volt az IUPAC „zöld könyv” (fizikai kémiai definíciók és jelölések) magyar adaptációjában. Munkásságomat egyebek mellett Than Károly-díjjal (2015), Cornides-díjjal. (2018), Eötvös József-díjjal (2021) ismerték el. Jelenleg tudománytörténeti kutatásokat is folytatok (Görgey Artúr, Müller Ferenc vegyészi tevékenysége).
1957-ben végzettek
Gömöry Pál
1957-ben diplomáztam vegyészként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Nyugdíjba vonulásomig az Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék adjunktusaként alkalmazott kémiai kutatásokat végeztem a szintetikus eljárások területén. Ezek a kutatások a prepartív kémia széles spektrumára terjedtek ki a szilikonok kémiájától a huminsav előállításáig (HUMIN AQUA termékek). Vitorlázóként is jól sikerült kamatoztatni kémiai ismereteimet különböző műgyanták és speciális festékek alkalmazása területén. Jól felkészített hajóinkkal számos kimagasló eredményt értünk el, többek között 21. helyen végeztünk az 1968-as mexikóvárosi olimpián.
Közreadta: Szepes László
Megemlékezés a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
Gömöry Pálra emlékezünk (Hunsail TV)
1955-ben végzettek
Borossay József
1955-ben szereztem okleveles vegyész diplomát az ELTE TTK-n. Pályfutásom során a Magnezit Tűzállóanyag-ipari Gyárban kutatóvegyészként, a Gamma Művek alkalmazásában vákuumtechnikai csoportvezetőként, míg a Távközlési Kutatóintézetben tudományos főmunkatársként dolgoztam. Ezt követően az ELTE Általános és Szervetlen Kémiai Tanszékére kerültem, ahol tömegspektroszkópiás laboratóriumot hoztam létre. Kezdetben munkatársaimmal különböző vegyületek energetikai adatainak (ionizációs, megjelenési, kötésdisszociációs energiák) meghatározását végeztük. A továbbiakban tudományos érdeklődésünk a tömegspektrometriás gázanalítika és az elválasztástechnika különböző területei felé fordult különös tekintettel az ipari hibagázok és környezeti minták analízisére.
A mulhouse-i, a mareseille-i és a liege-i egyetemek vendégkutatójaként a tömegspektroszkópia vákuumtechnikai és hiradástechnikai alkalmazásaival, valamint a tömegspektrumok elméletével foglalkoztam.
Közreadta: Szepes László
1950-ben végzettek
Boksay Zoltán
1950-ben szereztem vegyészdiplomát az ELTE-n. Még végzésem előtt bekapcsolódtam az Általános Kémiai Intézet munkájába. 1950-ben Lengyel Béla lett az intézet új vezetője, aki engem maga mellé véve, üvegkutató csoportot alapított. Amikor a csoportnak már több tagja volt, vezetését rám bízta. Az első és egyben sürgős feladat az a pH-méréshez szükséges üvegelektród hazai gyártásának megalapozása volt, ami sikerrel végződött. A csoport a továbbiakban különösen három területen ért el jelentős eredményeket, amelyek a következőkben foglalhatók össze: az üvegelektród működési mechanizmusának felderítése és speciális tulajdonságú üvegelektródok kifejlesztése; az üveg elektromos vezetésének elméleti és kísérleti tanulmányozása; továbbá az üveg és vizes oldatok, valamint korrozív gázok kölcsönhatásának vizsgálata.
A hatvanas években kezdtem azzal az alkáliban elszegényedő réteggel foglalkozni (részben üvegelktródproblémák miatt), amely vizes oldatok hatására képződik az üvegek felületén. A bonyolult folyamatot leegyszerűsítve egy modellt állítottam fel, mely állandó hőmérsékleten változatlan diffúziós állandót és konstans oldódási sebességet tételez fel. A modellnek megfelelően levezettem egy formulát, mely kifejezi, az alkálikoncentrációnak a helytől és időtől való függését. (A modellnek R. H. Doremus által továbbfejlesztett változatát Boksay-Doremus theory néven tartja számon az irodalom).
Közreadta: Szepes László
Megemlékezés a Magyar Kémiai Folyóiratban
Medzihradszky Kálmán
Diplomámat az ELTE vegyész szakán szereztem 1950-ben. Ezután az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének oktatója lettem Bruckner Győző mellett. Kutatási területem az aminosavak, peptidek és fehérjék kémiája, a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata volt. Kezdetekben az anthrax-poliglutaminsav szerkezetvizsgálatával foglalkoztam, majd a megvallósítottam a humán adrenokortikotrop hormon teljes szintézisét, amiért 1970-ben Állami Díjjal tüntettek ki. 1971-ben egyetemi tanári kinevezést kaptam, majd voltam az ELTE rektorhelyettese és a TTK dékánja. Dékánságom alatt kezdődött az ELTE lágymányosi épületegyüttesének építése, a kémiai épületet 1989-ben adták át. Vezettem az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportját és alapító tagja voltam az Európai Peptid Társaságnak. Vezettem az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet Molekulárfarmakológiai Osztályát, 2005-ben pedig megválasztottak az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnökévé. Csipkelődő humoromat jól ismerték az egyetem falain belül és kívül is.
Közreadta: Tarczay György
Megemlékezés az ELTE honlapján; Megemlékezés az Európai Peptid Társaság honlapján
Portré; Peptidkémikusok: Medzihradszky Kálmán
1949-ben végzettek
Csákvári Béla
A Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) szereztem okl. vegyész diplomát 1949-ben. Pályafutásom kezdetén Újverbászon, cukorgyári laboratóriumokban dolgoztam, ezt követően MTA-TMB ösztöndíjasként az ELTE-n Lengyel Béla aspiránsa voltam, majd az ELTE TTK Általános és Szervetlen Kémiai Intézetében kaptam állást, amelynek később tanszékvezető egyetemi tanára lettem. Tudományos pályám elején fehérjekémiai és analitikai kémiai kutatásokkal foglalkoztam, majd érdeklődésem a fizikai kémia, az elektrokémia, különösen a szilikátüvegek elektrokémiai tulajdonságainak vizsgálata felé fordult. Jelentős eredményeket értem el az alkáli érzéketlen üvegelektród magyarországi gyártásának bevezetésében. További kutatási területeim a szilícium-, bór- és gallium-halogenidek, valamint organo-halogenidek előállítása voltak.
1990-ben Zürichi és a Lausanne-i Egyetemen vendégprofesszorként oktattam. A 90-es évek elején tagja voltam az MTA-ELTE OTKA Műszerközpont Igazgatóságának, a Miniszterelnökség tudománypolitikai bizottságának, továbbá a Horvát Köztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériumának tanácsadójaként is tevékenykedtem. Később elnöke voltam az „Esélyt a tanulásra” kuratóriumának. "A kémiai újabb eredményei" című tudományos könyvsorozat száz kötetét szerkesztettem.
Közreadta: Szepes László
1946-ban végzettek
Hartmann Hildegard
A Budapesti Tudományegyetemen 1946-ban szereztem vegyész diplomát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – 1945-48-ig Budapesti Tudományegyetem – oktatómunkában 1945-től (IV. évesként, mint díjtalan gyakornok) 1988-ig (nyugdíjazásomig, mint egyetemi docens) vettem részt. Közel negyven évig I. éves vegyészhallgatókkal foglalkoztam. Számolási gyakorlatot tartottam és laboratóriumi gyakorlatot vezettem. Számos praktikum, példatár és oktatási segédanyag szerzője és szerkesztője voltam. A középiskolások tehetséggondozásában a Kémia OKTV döntőjének, valamint a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiákra való felkészítés szervezőjeként és szakmai vezetőjeként vettem részt.
Közreadta: Szepes László
Megemlékezés a Középiskolai Kémiai Lapokban
1945-ben végzettek
Nyilasi János
1945-ben diplomáztam vegyészként a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE), ahol az Általános Kémiai Intézetben kezdtem meg tudományos pályafutásomat Gróh Gyula irányítása alatt. Doktori értekezésem a fehérjék kobalt-komplexeiről és a zselatin hidrolíziséről szólt, míg 1954-ben kandidátusi fokozatomat a fehérjék biuret reakciójának vizsgálatával szereztem meg. Kutatásaim során az aminosavak, peptidek és fehérjék fémkomplexeinek tanulmányozásával foglalkoztam, majd érdeklődésem az ozmium vegyületekre irányult. Mintegy 80 közleményt publikáltam e témakörben. Az oktatás területén is aktívan részt vettem: a középiskolai kémia tantervi reformjának egyik résztvevőjeként több tankönyvet írtam, szabadegyetemi előadásokat tartottam, és jelentős szerepet vállaltam a tanárképzésben.
Közreadta: Szepes László
1944-ben végzettek
Kugler Elvira
Egyetemi tanulmányaimat a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1939-ben kezdtem meg, kémia, fizika és matematika szakokon, 1944-ben középiskolai tanári oklevelet szereztem, majd Buzágh Aladár vezetésével elkészítettem a doktori értekezésemet. 1948-ban kerültem az ELTE Fizikai Kémiai és Radiológiai Intézetébe. Erdey-Grúz Tibor munkatársaként az elektrolitoldatokban lejátszódó transzportfolyamatok vizsgálatával foglalkoztam. A kémiatanár-szakos hallgatók generációit tanítottam a fizikai kémiára, és neveltem a jó tanárt jellemző biztos tudásra és pontosságra. Közel harminc évig, 1948 és 1977 között, a Magyar Kémiai Folyóirat szerkesztője voltam, és szerkesztettem Erdey-Grúz Tibor több könyvét is. Lelkes utazó, turista, sőt hegymászó is voltam, munkatársaim, tanítványaim talán csodálták, hogy törékeny alkatom milyen erős személyiséget takar.
Közreadta: Riedel Miklós
Megemlékezés a Magyar Kémiai Folyóiratban